Aktuális félév

DEBRECENI EGYETEM

NEVELÉS- ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM

TÁJÉKOZTATÓ

2014. őszi szemeszter

2014. őszi szemeszterben meghirdetett tanegységek

I-III. évfolyam

Főkollégiumok (2 kredit + 4 kredit szakirodalmi feldolgozás)

A főkollégium teljesítése kötelező.

A teljesítés módja: aktív részvétel a háromból két 14 órás kollégiumon, valamint az egyik főkollégiumhoz kapcsolódó publikáció színvonalú szakirodalmi feldolgozás keretében készített dolgozat „megvédése”. A harmadik főkollégium választható kurzusként vehető fel. A phd-dolgozatok tartalmi és formai követelményei megtalálhatók a Doktori Program honlapján a következő linken: http://nevtudphd.unideb.hu/doc/Corr_Dolgozatok_kriteriumok_Szabo_Ildiko_2011.pdf .

  • Speciális társadalmi csoportok — Dr. Fehérvári Anikó (OFI)

  • Mérés és értékelés nemzetközi összehasonlításban — Dr. Silvia Matusova (Catholic University of Ruzomberok, School of Economics and Management in Public Administration in Bratislava), Dr. Jani Ursin (University of Jyvaskyla), Prof. Jon Lauglo (University of Oslo)

  • Kutatások a diszciplináris didaktika területein: Revákné Dr. Markóczi Ibolya (DE),  Dr. Tóth Zoltán (DE), Buzás Zsuzsa (DE)

Speciálkollégiumok (1 kredit)

Kötelezően választható főkollégium az I. és II. éveseknek. A doktori képzés hat féléve alatt ebből a kollégiumból négy teljesítése kötelező.

A III. évesek számára választható.

A teljesítés módja: aktív részvétel a 14 órás kollégiumon, valamint a tantárgyhoz kapcsolódó szakirodalmi feldolgozás keretében készített dolgozat „megvédése”.

  • Összehasonlító pedagógia (angol) – Prof. Dr. Kozma Tamás, Fekete Ilona Dóra

  • Összehasonlító pedagógia (német) – Prof. Dr. Brezsnyánszky László, Dr. Rébay Magdolna

  • Összehasonlító pedagógia (francia) – Prof. Dr. Szabó László Tamás

Választható tanegységek és kötelezően választható kurzusoka Neveléstudományi Doktori Program kurzusaiból (1 kredit)     

Választható tanegységként a hat félév során összesen négy (de félévenként min. 1) kredit teljesíthető bármely akkreditált doktori program kreditet adó tanegység listájáról, a Neveléstudományi Doktori Program kínálatán kívül elsősorban a DE Humán Tudományok Doktori Iskola Filozófia, Pszichológia és Szociológia Programjait ajánljuk

  • Szakirodalom-olvasó szeminárium – Prof. Dr. Kozma Tamás (DE)

  • Zenepedagógiai kutatások a nemzetközi szakirodalomban (szakirodalom-olvasó szeminárium) — Prof. Dr. Szabó László Tamás (DE)

  • Tanuló régiók kutatási szeminárium – Prof. Dr. Kozma Tamás,Dr. Márkus Edina (DE)

  • Elektronikus kiadványkészítés — Prof. Kozma Tamás — Gál Attila (DE)

  • Idegennyelvű Pedagógiai Fogalomtár készítés – Prof. Dr. Szabó László Tamás (DE)

  • CHERD kutatások – Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

  • Intézményi hatás a felsőoktatásban – Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

  • Felsőoktatás-vezetés — Prof. Dr. Polónyi István

  • A zenélő agy (Doktori kurzus a zenei tanulásról) – Prof. Dr. Duffek Mihály (DE ZK)

  • A magyarországi intézményes zeneoktatás története, kutatásának lehetősége – Dr. Sárosi Szabó Márta (DE ZK)

  • A szakképzés társadalmi–gazdasági szerepe – Dr. habil Györgyi Zoltán (DE)

  • Centralizált – decentralizált oktatási rendszerek – Dr. habil Györgyi Zoltán (DE)

  • Természettudományos tantárgy-pedagógiai kutatások Dr. habil. Tóth Zoltán (DE)

  • A magaskultúrához köthető tevékenységek megjelenése az életmódban — Dr. Bocsi Veronika (DE GYFK)

  • Felnőttoktatás oktatásszociológiai megközelítésben – Dr. Engler Ágnes

  • Pedagóguskutatások a neveléstörténetbenDr. Ugrai János, Dr. Baska Gabriella (ELTE), Dr. Vincze Tamás (NYF)

  • Curriculum theories and research – Dr. Vass Vilmos (ELTE)

Közös kurzus a doktori iskola többi programjával (2 kredit)1

  • A közös kurzusok meghirdetése folyamatban van.

Kutatási gyakorlatok (3 kredit)

Felvételük kötelező.

A teljesítés módja: aktív részvétel tudományos vitákon (14 kontakt óra), a disszertáció elkészült részanyagainak bemutatása.

  • Kutatási szeminárium2 Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

  • Kutatási szeminárium (az „Oktatáskutatás és alkalmazásai” alprogramban részt vevő PhD-hallgatók számára) — Dr. habil. Tóth Zoltán (DE)

  • Témavezetői konzultáció időpont: egyeztetés szerint (összesen 14 óra). A témavezetői konzultációt csak a témavezető írhatja alá.

  • Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba I. – Prof. Dr. Polónyi István (DE)

  • Kutatásmódszertan3 :

  • SPSS-kurzus (kezdő) – Dr. habil Fényes Hajnalka (DE)4

  • A statisztikai és oktatáspolitikai kutatások módszertana — Dr. Veroszta Zsuzsanna (Educatio Kht.), Dr. Imre Anna (OFI), DR. Szolár Éva (DE)

Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak (kutszem+) — Prof. Dr. Kozma Tamás és Prof. Dr. Polónyi István (DE)5

Kutatási szeminárium felvételizők számára (kutszem 0) – Prof. Dr. Polónyi István és Prof. Dr. Kozma Tamás (DE)

Szakirodalmi feldolgozás(2 kredit, főkollégiumok esetében 4 kredit)

A főkollégiumhoz, valamint a választható tanegységek mindegyikéhez kapcsolódik 1-1 szakirodalmi feldolgozás, amelynek keretében a témakör szakirodalmának feldolgozásával 1-1, egyenként kb. 500 soros dolgozat megírására kerül sor.

A félév teljesítésére vonatkozó általános információk

A félévzárás feltétele

minimum 27 kredit, ebből kötelezően előírt:

kötelező tanegység   4 kredit

választható tanegység  min. 1 kredit

kutatási szeminárium   6 kredit

témavezetői konzultáció   3 kredit

kutatásmódszertan    3 kredit

szakirodalmi feldolgozás  min. 6 kredit

(4 kredit/kötelező tanegység, 2 kredit/választható tanegység)

I. évesek számára vizsga tétele a tavaszi félév végén az SPSS-kurzusok és a Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba kurzus anyagaiból.

A kreditszerzés feltétele

Egy kredit megszerzéséhez a jelölt 14 kontakt órán (előadás, szeminárium, konzultáció stb.) vesz részt, dolgozatot készít a szakirodalmi feldolgozás keretében (mintegy 20 oldal terjedelemben), a kollégiumot vezető oktatóval írásban értékelteti (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg; I. és II. évesek számára 1-5 osztályzatokkal ), és a programtanácshoz benyújtja. Kollégiumok felvehetők akkor is, ha valaki nem kíván kreditet szerezni belőlük. Ez esetben a dolgozat elkészítése és megvédése nem kötelező. Korábban más célra készített dolgozat (publikáció) beszámítása a kiválasztott kollégium vezetőjének jóváhagyásával kérhető. Ameddig érvényes hazai, illetve nemzetközi kredit transzfer a doktori programok között nem jön létre, a kreditszerzésnek ugyanezek a feltételei érvényesek más (hazai, illetve külföldi) doktori programokból választott kollégiumok esetében is.


Konferencia: minden félévben egy  nívós magyar (3 kredit) és egy idegen nyelvű konferencia (6 kredit) számolható el

Publikáció: minden félévben egy  nívós magyar (3 kredit) és egy idegen nyelvű (6 kredit) publikáció számolható el6
Tudományszervezés: egy kutatás egy féléves adminisztrálása a kutatásvezető igazolásával: 3 kredit

Oktatási tevékenység: 2 kredit
Empirikus kutatási feladat: kreditenként 30 óra kutatómunka (20 oldalas elemző tanulmány/idegen nyelvű tanulmány fordítása vagy 10 oldalas szakszöveg fordítás magyarról idegen nyelvre): 3 kredit

 

1) A pszichológia kurzusokra Zeke Kláránál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), a filozófia kurzusokra Szakályné Lantai Lillánál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), elsősöknek a szociológia kurzusokra Bihari Ildikónál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ) lehet majd jelentkezni. Első- és másodéveseknek mind a három programtól egy-egy kurzust, a harmadéveseknek két pszichológia egy filozófia, vagy két filozófia egy pszichológia kurzust kell teljesíteni a hat félév alatt. 

2) Kutatási szeminárium 6 kredit. A két kutatási szeminárium közül kötelező egyet választani. 

3) Két kurzus közül az egyiket kell tejesíteni! 

4) I. évesek számára kötelező! 

5) Csak abszolvált doktoranduszoknak és doktorjelölteknek!!! 

6) A  doktori fokozatszerzésig a doktoranduszoknak minimum öt nívós, hazai és nemzetközi folyóiratban és/vagy lektorált kötetben közzétett publikációt kell összegyűjteniük. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos bizottságainak 2013-ban elfogadott és az MTA honlapján közzé tett folyóiratok listáját tartjuk irányadónak, de az öt publikáció egyikének az Educatio, vagy a Magyar Pedagógia vagy a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) vagy a kutatási iránynak megfelelő impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratban kell megjelennie, s további publikációk elhelyezhetők az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága által felsorolt folyóiratok bármelyikében vagy lehetnek lektoralt könyvfejezetek, tanulmányok.  

7) A szerdai órákat a fszt. 7-es teremben tartjuk. 

8) A terjedelem a tanulmányok számától, tartalmától és nehézségétől függően változik.

 

Órarend

Keddenként:

10.00-11.30. CHERD kutatási szeminárium (Prof. Dr. Pusztai Gabriella) (202-es szoba)

11.30-13.00. Intézményi hatás a felsőoktatásban kéthetente (Prof. Dr. Pusztai Gabriella) (202-es szoba)

11.30-13.00. Tanuló régiók kutatás szeminárium kéthetente (Prof. Dr. Kozma Tamás) (tanszéki könyvtár)

14.00-15.30. Szakirodalmi szeminárium kéthetente (Prof. Dr. Kozma Tamás) (209-es szoba)

Szerdánként7 :

10.00-11.30. Kutatási szeminárium (Prof. Dr. Pusztai Gabriella) (7-es terem)

10.00-11.30. Kutatási szeminárium az „Oktatáskutatás és alkalmazásai” alprogramban részt vevő PhD-hallgatók számára (Dr. habil. Tóth Zoltán) ( Kémiai Épület D101-es (K/6-os) terem)

12.00-12.50. Elektronikus kiadványkészítés, hetente (Prof. Kozma Tamás — Gál Attila)
12.00-14.00. Doktori események, összehasonlító angol, német, francia megbeszélés szerint

12.00-14.00. Pedagóguskutatások a neveléstörténetben (választható kurzus) (október 1. Dr. Ugrai János; október 22. Dr. Baska Gabriella; november 12. Dr. Vincze Tamás) (fszt. 7-8-as terem)

Szeptember
09.24. 14.00-17.30. Mérés, értékelés nemzetközi összehasonlításban (Dr. Silvia Matusova)

Október

10.01. 14.00-17.30. Speciális társadalmi csoportok (Dr. Fehérvári Anikó)

14.30-17.30. Zenepedagógiai kutatások a nemzetközi szakirodalomban (Prof. Dr. Szabó László Tamás)

10.08. 14.00-17.30. Mérés, értékelés nemzetközi összehasonlításban (Dr. Jani Ursin)

10.15. 14.00-16.00. Kutatásmódszertan: Országos felsőoktatási adatbázisok és ezek kutatási felhasználása  (Dr. Veroszta Zsuzsanna)

16.00 – 18.00. Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba I. (Prof. Dr. Polónyi István)

10.22. Speciális társadalmi csoportok (Dr. Fehérvári Anikó)

14.30-17.30. Zenepedagógiai kutatások a nemzetközi szakirodalomban (Prof. Dr. Szabó László Tamás)

10.29. Konzultációs hét

November
11.05.  14.00-17.30. Mérés, értékelés nemzetközi összehasonlításban (Prof. Dr. Jon Lauglo)

11.12. 14.00-17.30. Speciális társadalmi csoportok (Dr. Fehérvári Anikó)

14.30-17.30. Zenepedagógiai kutatások a nemzetközi szakirodalomban (Prof. Dr. Szabó László Tamás)

11.19. 14.00-16.00. Kutatásmódszertan: Összehasonlító adat- és információs rendszerek és  kérdőíves adatbázisok elemzési lehetőségei (Dr. Imre Anna)

16.00 – 18.00. Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba I. (Prof. Dr. Polónyi István)

11.26. 14.00-17.00. Kutatások a diszciplináris didaktika területén (Dr. Tóth Zoltán)

December

12.03. 14.00-16.00. Kutatásmódszertan: Oktatáspolitika-kutatás (Dr. Szolár Éva)

16.00 – 18.00. Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba I. (Prof. Dr. Polónyi István)

12.10. 14.00-17.30. Kutatások a diszciplináris didaktika területén (Dr. Tóth Zoltán-Buzás Zsuzsa)

12.17. 14.00-17.30. Kutatások a diszciplináris didaktika területén (Revákné Dr. Markóczi Ibolya)

Kutatásmódszertan: SPSS-kurzus (kezdő) – Dr. habil Fényes Hajnalka (DE) (november 15., november 22., szombat, 9.00-13.00, 37-es terem)

Angol összehasonlító pedagógia — Prof. Dr. Kozma Tamás, Fekete Ilona (DE) (egyéni megbeszélés szerint)

Német összehasonlító pedagógia — Prof. Dr. Brezsnyánszky László, Dr. habil. Rébay Magdolna (DE) (egyéni megbeszélés szerint szerdánként három alkalommal 12 és 14 óra közt. Helyszín: 209. szoba)

Francia összehasonlító pedagógia – Prof. Dr. Szabó László Tamás (DE) (egyéni megbeszélés szerint)

Doktori kurzus Idegennyelvű Pedagógiai Fogalomtár készítése céljából – Prof. Dr. Szabó László Tamás (DE) (egyéni megbeszélés szerint)

Felsőoktatás-vezetés — Prof. Dr. Polónyi István (egyéni megbeszélés szerint)

A szakképzés társadalmi–gazdasági szerepeés Centralizált és decentralizált oktatási rendszerek — Dr. habil. Györgyi Zoltán (egyéni megbeszélés szerint)

Természettudományos tantárgy-pedagógiai kutatások — Dr. habil. Tóth Zoltán (DE) (egyéni megbeszélés szerint)

A zenélő agy (Doktori kurzus a zenei tanulásról) – Prof. Dr. Duffek Mihály (DE ZK) (egyéni megbeszélés szerint)

A magyarországi intézményes zeneoktatás története, kutatásának lehetősége – Dr. Sárosi Szabó Márta (DE ZK) (egyéni megbeszélés szerint)

A magaskultúrához köthető tevékenységek megjelenése az életmódban— Dr. Bocsi Veronika (DE GYFK) (egyéni megbeszélés szerint)

Felnőttoktatás oktatásszociológiai megközelítésben – Dr. Engler Ágnes Egyéni (DE) (megbeszélés szerint)

Curriculum Theories and research – Dr. Vass Vilmos (ELTE) (online konzultáció szerint)

Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak— Prof. Dr. Kozma Tamás (DE): szerda 10-11.30 (havonta, 205-ös terem)

Kutatási szeminárium felvételizőknek— Prof. Dr. Kozma Tamás (DE): szerda 10-11.30 (havonta, 205-ös terem)

Tematikák

KUTATÁSI SZEMINÁRIUM (az „Oktatáskutatás és alkalmazásai” alprogramban részt vevő PhD-hallgatók számára)

Oktatató: Tóth Zoltán CSc. habil. DE

Cél:

A kutatómunka alapjainak, a tudományos dolgozat és a tudományos előadás elkészítésének megismerése, gyakorlása.

Tematika:

A tantárgy-pedagógiai kutatás jellemzői, előkészítése, formái és stratégiái. Az adatok értékelése. Az eredmények publikálása (a tudományos közlemény és a tudományos előadás).

Követelmény:

A hallgatók saját kutatási területükről szemináriumi dolgozatot készítenek, azt tudományos előadás formájában bemutatják, illetve egymás szemináriumi dolgozatát véleményezik, megvitatják.

Irodalom:

Cohen, Louis; Manion, Lawrence és Morrison, Keith (2007): Research Methods in Education. 6th edition, Routledge, London and New York.

Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. 6. átdolgozott kiadás, Balassi Kiadó, Budapest.

Falus Iván (szerk.) (1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest.

Falus Iván és Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata (Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Pusztai Gabriella és Tóth Zoltán (2012): A tantárgy-pedagógiai kutatások alapjai. Debrecen.

Speciális társadalmi csoportok főkollégium

A hátrányos helyzetű csoportok tanulmányi karrierje és a kompenzációs programok beválása

Oktató: Fehérvári Anikó PhD. OFI

A kurzus célja, hogy bemutassa a magyar oktatási rendszer egyenlőtlenségi viszonyait, benne a hátrányos helyzetű csoportokat és azok képzését, rámutasson arra, hogy milyen okok húzódnak meg emögött, illetve milyen kompenzációs utakat biztosít az oktatási rendszer. A kurzus végére a hallgatók képessé válnak arra, hogy elméleti kérdéseket, problémákat, összefüggéseket fogalmazzanak meg a témával kapcsolatban és kutató munkájuk során maguk is felismerjék és figyelembe vegyék e szempontot és annak elemezhetőségét.

Tematika:

1.-2. téma

A szakképzés tanulói.

Az oktatási rendszer társadalomba ágyazottsága, társadalmi és oktatási egyenlőtlenségek. A szakképzésben tanulók társadalmi hátterének jellemzői. Tanulói teljesítmények a szakképzésben. A végzettek további tervei, esélyei.

3.-4. téma

Roma/cigány tanulók oktatása.

Oktatáspolitikai beavatkozások és hatásaik a kétezres években a roma tanulók oktatásában. Roma tanulókat oktató pedagógusok és iskolavezetők jellemzői. Roma tanulók oktatásával kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek. Nemzetközi példák a leszakadó rétegek oktatásában.

5.-6. téma

Kompenzációs programok.

Hátránykompenzáció az oktatásban itthon és külföldön. Problémák és lehetőségek, képzési modellek. Arany János Programok.

Irodalom:

Györgyi Zoltán – Kőpatakiné Mészáros Mária (2011): Oktatási egyenlőtlenségek és sajátos igények. In: Balázs Éva–Kocsis Mihály─Vágó Irén (szerk): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 363-396.

Fehérvári Anikó (2014): A szakmai képzés és társadalmi átalakulás. Budapest: ÚMK

Reay, Diana (2006): The Zombie stalking English Schools: social class and educational inequality, British Journal of Educational Studies, 3:288-307.

PISA 2012 Results: Excellence Through Equity. Giving Every Student the Chance to Succed (volume II). Page:334, OECD, 2013. Párizs

Nordin, Martin ─Persson, Inga ─ Rooth, Dan─Olof (2010): Education–occupation mismatch: Is there an income penalty. Economics of Education Review, 1047–1059.

Lucas, Samuel R. (2001): Effectively Maintained Inequality: Education Transitions, Track Mobility, and Social Background Effects. American Journal Sociology 106:1642-1690.

Ajánlott irodalom:

Forray R. Katalin (2013): Az idő fogságától szabadon. Budapest: ÚMK

Kertesi Gábor ─ Kézdi Gábor (2012): A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól. Közgazdasági Szemle, 59. 7-8:798—853.

Giddens-Diamond (2005): The New Egalitarianism. London: Polity

Tantárgy teljesítése:

- gyakorlati jegy, mely szemináriumi dolgozat beadásával érhető el. A dolgozat a témához kapcsolódva, valamely hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó tanulóval vagy hátrányos helyzetű tanulókat oktató pedagógussal, iskolavezetővel készült interjú alapján mutatja be a hátrányos helyzetű tanulók oktatásának problémáit.

Mérés, értékelés nemzetközi összehasonlításban

Teacher Education in EU

Oktató: Silvia Matúšová PhD. Catholic University of Ruzomberok, School of Economics and Management in Public Administration in Bratislava 

Course Description

1: Teaching profession career paths

  • Education substance and its constituents (learning subject, teaching subject, curricula, teaching activity of teacher, learning activity of pupil); Teachers´ cognition of education substance; Domains of cognition (of curricula, pedagogy, oneself), integration of cognition domains and creation of new cognition; Forms of cognition (paradigmatic and narrative) ; Teachers´ cognition development in teacher training and continuing education; Teacher´s expertise development stadia. Hierarchy model of competence structure.

2.Quality assurance in teacher education and qualification requirements

  • Competence approach to pedagogical self-reflection; Reflective teachers; Definition and aims of pedagogical self-reflection; Functions and instruments of pedagogical self-reflection; Quality assurance, total quality management approach, models of quality in education; Internal and external quality assurance in education.

3: Prognosis of teaching competences, teacher continuing education as the improvement and validation tool

  • What is competence? Competence and key competence, competence approach; Why competence model in teaching profession? What should complex teacher personality development include and refer to? Triad of teaching competences; Total quality approach (TQA); Application of competence models; Vision of teaching competences for the future.

4: Teaching profession at risk, teachers and values

  • Teaching profession at risk or in transition?If teachers were not with us. Myths about e-learning. Why are values the backbone of the teaching profession? What values then and now? What are our basic (European) values?

5: The European Union´s Educational Policy

  • Starting points of educational policy of the EU; Treaties, strategies and policy documents of the EU educational policy; Initiatives in vocational education and training; Documents on key competences for lifelong learning; Lisbon Reform Treaty from the aspect of education; Instruments of EU educational policy; Educational policy: information sources, indicators and developmental trends.

Literature

Darling-Hammond,L. (1999). Teacher quality and student achievement: A review of

state policy evidence. University of Washington. Center for the Study of Teaching and

Policy.

Eurostat(2012). Key data on education in Europe 2012. Brussels: Education,

Audiovisual and Culture Executive Agency.

OECD (2004). Teachers Matter: attracting, developing and retaining effective teachers.

Paris: OECD.

OECD (2010). PISA 2009 Results. Paris: OECD.

Rivkin, S. G., Hanushek, E. A. & Kain, J. F. (2005). Teachers, Schools, and Academic

Achievement. Econometrica, 73(2), 417–458.

International comparative study in higher education – mission (im)possible?

Oktató: Jani Ursin PhD. University of Jyväskylä

Course Description

What does it mean to carry out an international comparative study in the field of higher education? I try to answer to this question by taking OECD’s Assessment of Higher Education Learning Outcomes (AHELO) as an example. While conducting international comparative studies at least three important aspects needs to be taken into account. First, the scholars need to find an agreement (a joint framework) of theoretical underpinnings of the issue studied. Second, a shared methodological framework must be established. Third, practical aspects need to be taken into consideration as interacting with different countries and cultures may pose unexpected challenges. In order to be able to work in international research project a researcher is also faced with a need of ‘new’ competences such as able to communicate in different languages, understanding different cultures and realising different ways of doing ‘good’ research.

Literature

Lomas L. & Ursin Jani 2009. Collegial or Managerial? Academics’ Conceptions of Quality in English and Finnish Universities. European Educational Research Journal 8. 447 460

Ursin, J. 2004. Characteristics of Finnish medical and engineering research group work. Jyväskylä: University of Jyväskylä

Ursin, J. 2010. Why (not) assess? Views from the academic departments of Finnish universities? Assessment & Evaluation in Higher Education, 35. 7. 859-869.

Ursin, J., Aittola, H., Henderson, Ch. & Välimaa J. 2010. Is Education Getting Lost in University Mergers? Tertiary Education and Management, 16. 4. 327-340.

 

 

Does identification with own ethnicity help students from immigrant families integrate into the larger society in Norway?

Oktató: Jon Lauglo Prof. University of Oslo

This presentation examines whether strong ethnic identification helps or hinders the integration of secondary school students from immigrant families into the larger society. Analytic starting points are arguments in James Coleman-inspired social capital research that strong ethnic communities can help minority youth in their transition to adulthood, and Sam & Berry’s theorizing about context-dependent integration advantages of different types of acculturation strategies among ethnic minorities. Researchers have cautioned against uncritically positive portrayal of social regulation by the family and ethnic community, because it can be resented by young people as unreasonably harsh and limit interaction with peers. Possibly, Coleman's (1988) conceptualization of social capital might underestimate learning benefits from interaction with peers. Another possible limitation is Ogbu’s observation that what applies to immigrant communities (voluntary minorities) need not fit ‘involuntary minorities’ that historically have suffered oppression by the majority. Further, a positive association between educational achievement and ethnic identification does not suffice to show that such identification boosts achievement. Both educational success and a strong ethnic identity could plausibly result from a personal capacity to do well in school and to negotiate socio-cultural dilemmas.

Literature

Bankston CL (2004) Social Capital, Cultural Values, Immigration, and Academic Achievement: The Host Country Context and Contradictory Experiences. Sociology of Education 77(2): 176-179.

Basit TN (1997) “I Want More Freedom, But Not Too Much”: British Muslim girls and the dynamism of family values. Gender and Education 9: 425-440.

Berry JW, Phinney JS, Sam DL and Vedder P (2006) Immigrant Youth: Acculturation, Identity, and Adaptation. Applied Psychology 55(3): 303-332.

Caplan N, Whitmore JK and Choy MH (1989) The Boat People and Achievement in America. A Study of Family, Hard Work and Cultural Values. Ann Arbor, Mich.: University of Michigan Press.

Coleman JS et al. (1966) Equality of Educational Opportunity. Washington DC: U.S. Government Printing Office/U.S. Department of Health, Education and Welfare.

Coleman JS and Hoffer T (1987) Public and Private Schools. New York: Basic Books.

Coleman, JS (1988) Social Capital in the Creation of Human capital. American Journal of Sociology 94 (Supplement): 95-120.

Coleman JS (1990) The Foundations of Social Theory. Cambridge, Mass: Harvard University Press.

Fekjær S and Stærkebye Leirvik M (2011) Silent Gratitude: Education among Second-Generation Vietnamese in Norway. Journal of Ethnic and Migration Studies 37(1): 117-134.

Gibson MA and Bhachu PK (1991). The Dynamics of Educational Decision Making: A Comparative Study of Sikhs in Britain and the United States. In: Gibson M and Ogbu J (eds.) Minority Status and Schooling. New York: Garland, pp.63-95.

Lauglo J (2001) Social capital trumping class and cultural capital? Engagement with school among immigrant youth. In: Baron S, Field J and Schuller T (eds.) Social Capital. Critical Perspectives. Oxford University Press, pp.143-167.

Modood T (2004) Capitals, ethnic identity and educational qualifications. Cultural Trends 13(50): 87-105.

Modood T (2005) The educational attainment of ethnic minorities in Britain. In: Loury GC Modood T and Teles SM (eds) Ethnicity, Social Mobility and Public Policy. New York: Cambridge University Press, pp.288-308.

Ogbu JU (1987) Variability in Minority Group Performance: A Problem in Search of an Explanation. Anthropology & Education Quarterly 18: 312-334.

Suarez-Orozco MM (1989) Central American Refugees and US High Schools: A Psychological Study of Motivation and Achievement. Stanford: Stanford University Press [cited by Zhou 1997: 80].

Zhou M (1997) Growing up American. The Challenge Confronting Immigrant Children and Children of Immigrants. American Review of Sociology 23: 63-95.

Zhou M (2005) Ethnicity as social capital: community–based institutions and embedded networks of social relations. In: Loury GC, Modood T and Teles SM (eds) Ethnicity,

Kutatások a diszciplináris didaktika területein

A természettudományos fogalmak tanításának problémái és lehetőségei

Oktató: Tóth Zoltán Csc. habil. DE TTK

A kurzus célja:

Az előadás betekintést nyújt a tantárgy-pedagógiai kutatások néhány területére. Kiemelten foglalkozik a fogalmi megértés zavaraira utaló természettudományos tévképzetekkel és naiv elméletekkel, a fogalmi fejlődés és fogalmi váltás problematikájával. Bemutatja a természettudományok tanításának néhány újszerű lehetőségét, többek között a fogalmi váltást elősegítő tankönyvi szövegeket és az alkalmazásközpontú tananyag-feldolgozást. Kitér a tudásszerkezet-vizsgálat néhány lehetőségére: a fogalmi térképekre, a szóasszociációs tesztekre és a tudástér-elmélet alapjaira

Irodalom:

Habók Anita (2008): Fogalmi térképek. Magyar Pszichológiai Szemle, 63 (3) 519-546.

Kluknavszky Ágnes és Tóth Zoltán (2009): Tanulócsoportok levegőszennyezéssel kapcsolatos fogalmainak vizsgálata szóasszociációs módszerrel. Magyar Pedagógia, 109 (4) 321-342.

Korom Erzsébet (1999): A naiv elméletektől a tudományos nézetekig. Iskolakultúra, 9 (10)

60-72.

Korom Erzsébet (2000): A fogalmi váltás elméletei. Magyar Pszichológiai Szemle, 55 (2-3) 179-205.

Nahalka István (1997): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron (I.). Iskolakultúra, 7 (2) 21-33.

Nahalka István (1997): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron (II.). Iskolakultúra, 7 (3) 22-40.

Nahalka István (1997): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron (III.). Iskolakultúra, 7 (4) 3-20.

Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Takács Viola (1997): A tudásszerkezet mérése. Iskolakultúra 1997/6-7. szám melléklete.

Tóth Zoltán (2005): A tudásszerkezet és a tudás szerveződésének vizsgálata a tudástér-elmélet alapján. Magyar Pedagógia, 105 (1) 59-82.

Tóth Zoltán (2002): A kémiai fogalmak természete. Iskolakultúra, 12 (4), 92-95.

Tóth Zoltán (2009): Kémiai tévképzetek. Természet Világa, 140 (1), 25-27.

Talanquer, V. (2006): Commonsense chemistry: A model for understanding students’ alternative conceptions. Journal of Chemical Education, 83. 5. sz. 811-816.

Vosniadou, S. (1994): Capturing and modelling the process of conceptual change.

Learning and Instruction, 4 (1) 45-69.

Zenei készségek és képességek vizsgálata, technológia-alapú diagnosztikus mérésének és fejlesztésének lehetőségei

Oktató: Tóth Zoltán-Buzás Zsuzsa

Az előadás célja a zenei műveltség fogalmának értelmezése, a zenei képességek és készségek elméleti modelljeinek ismertetése, a zenei tehetség jellemzőinek bemutatása. Az előadásban szó lesz a zenei képességek fejlődésének életkori sajátosságairól, kognitív jellemzőiről, a metakogníció és a zenei képességek összefüggéseiről.

Az előadás része a zeneoktatás részterületein alkalmazott információs és kommunikációs eszközök; a különböző zenei szoftverek, hallásfejlesztő- és szerkesztőprogramok ismertetése, valamint a zenei képességek online diagnosztikus mérése, értékelése lehetőségeinek bemutatása.

Az előadásban áttekintésre kerülnek a zenei műveltséggel, elsősorban a kottaolvasással foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások, az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások, tendenciák. A kottaolvasás folyamatának jobb megértése érdekében egyre gyakoribbak a szemmozgás-követő – eye-tracking – vizsgálatok, melyek többek között a zenei és olvasási készségek kapcsolatával, a kottaolvasási készség különböző aspektusaival vagy olvasási stratégiáinak feltárásával foglalkoznak.

D. J. Elliott (1989) dinamikus multikulturalizmus zeneoktatási modellje szintén bemutatásra kerül, mely szerint szükséges lenne a tanórákon a különböző zenei műfajok kölcsönhatásának vizsgálata, megjelenítése. A modell szerint a tánc vagy a dráma részei a zeneoktatásnak, nem zenén kívüliek, ezek azok a dimenziók, melyek a zene természetes alkotóelemeit és értékeit alkothatják.

A különböző művészeti tevékenységek; a tánc, a zene vagy a képzőművészet az agy különböző területeit aktiválják. Az agykutatás, illetve egy új tudományág, a neuromuzikológia eredményei szerint az ének és a hangszerjáték nagymértékben fejleszti a két agyfélteke közti aktivitást és kapcsolatot. Az előadás során áttekintésre kerül néhány kutatás a zene/ éneklés és egészségnevelés, zeneterápia területeivel kapcsolatban is.

Irodalom:

Benedekfi István és Buzás Zsuzsa (2013): Zeneművészeti szakközépiskolás tanulók kottaolvasási készségének vizsgálata szemmozgást követő módszerrel. Iskolakultúra, 13. 11. sz. 20-33.

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2013/2013_11.pdf

Dohány Gabriella (2010): A zenei műveltség értelmezésének lehetőségei, Magyar Pedagógia 110. 3.sz. 185–210.

http://www.magyarpedagogia.hu/document/Dohany_MP1103.pdf

Jackendoff, R., Lerdahl, F. (2006): The capacity for music: What is it and what’s special about it? Cognition 100.1.sz. 33–72

http://ase.tufts.edu/philosophy/documents/Jackendoff/CapacityforMusic.pdf

Janurik Márta (2007): Áramlatélmény az iskolai ének-zeneórákon. Magyar Pedagógia, 107. 4.sz. 295–320.

http://www.magyarpedagogia.hu/document/Janurik_MP1074.pdf

Turmezeyné Dr. Heller Erika: A dallami észlelés fejlődése, Parlando, 54.5.sz.

http://www.parlando.hu/2012/2012-5/2012-5-03-Turmezeyne.htm

Wan CY, Schlaug G.(2010): Music Making as a Tool for Promoting Brain Plasticity across the Life Span. The Neuroscientist,1.5.sz. 566-577.

http://www.musicianbrain.com/papers/Wan_Schlaug_MusicMaking_BrainPlasticity.pdf

Antal-Lunström Ilona (2011): A zene ajándéka. IE Vismusik HB

Barkóczi Ilona és Pléh Csaba (1977): Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata. Kodály Intézet, Kecskemét.

Király Zsuzsanna (2012): Computer-aided Eartraining. Révai Digitális Kiadó

Pedagógiai fejlesztés hatásvizsgálatának módszertani kérdései

Oktató: Revákné Markóczi Ibolya PhD. habil. DE

A kurzus célja a pedagógiai fejlesztés módszereinek hatékonyság vizsgálatával történő megismerkedés, azok kutatásban történő alkalmazása.

A kurzus tematikája: A pedagógiai hatásvizsgálat fogalma. Hatás – és beválás vizsgálat. A pedagógiai fejlesztő módszerek hatásvizsgálatának feltételei. A pedagógiai fejlesztő módszerek hatásvizsgálatának problémája és célja. A pedagógiai fejlesztő módszerek hatásvizsgálatának hipotézisei. A hatásvizsgálat mintaválasztása, módszerei és értékelése.

Irodalom:

Beke Tamás (2011): A projektmunka hatásai a természettudományos tantárgyak tanulásában. Iskolakultúra, 4–5, 3–21.

Falus Iván:(1998): Didaktika. Budapest:Nemzeti Tankönyvkiadó.

Falus Iván (szerk.) (2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Halász Gábor (é. n.): A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere. Online elérhető: http://halaszg.ofi.hu/download/NTK_tanulmany_rendszer.pdf [2014. június 18.]

Revákné Markóczi Ibolya (2013): Projektoktatás - Egy természettudományos projekt hatásának tanulói önértékelése. Budapest: Új Mandátum Kiadó. 149 p.

Angol összehasonlító pedagógia

Oktató: Kozma Tamás Prof. Em., Fekete Ilona Dóra DE

Location

Main Building, Room 7-8

Aims

The course aims to

- introduce students into the main literary sources on the field of educational studies;

- familiarize students with the core concepts of studies of education in the international scene

(mostly British and American);

- help the students get prepared for giving a presentation on an international conference in English;

- equip the students with information on how to write an academic article or review;

- offer an intellectual forum for discussions and argumentations for future researchers and experts.

Course Description

This set of course has been designed to offer a comprehensive approach to the complexities of educational studies on the international stage. During the semester our aim is not only to give students an opportunity to extend their vocabulary in English but also to encourage them to participate in discussions, thus increasing their confidence in using the language in a professional context, e.g. a conference.

Suggested Texts

Suggested texts for further studies can be obtained from the CHERD website: https://cherd.unideb.hu

Time Frame

14 contact lessons

Requirements

- a seminar paper on a discussed topic

- a short presentation on a given topic

- active participation in group discussions

Német szaknyelvű speciálkollégium doktori hallgatók részére

Oktatók: Brezsnyánszky László PhD. habil., Dr. Rébay Magdolna PhD. DE (209. szoba).

Célkitűzések

A neveléstudomány német nyelvű szakszókincsének és nyelvezetének megismerése, gyakorlása szakirodalmi kiadványok szövegének feldolgozása alapján.

Követelmények (választható)

1. A megadott vagy választott – doktori témájához kapcsolódó – forrás(ok)ból a doktori hallgatók fordítást készítenek (min. 30 ezer karakter terjedelemben).

2. A disszertáció témájához kapcsolódó német nyelvű szakirodalmat (tanulmány, könyvfejezet, könyv) a hallgatók „szemlézik”, magyar nyelven tömörítik és önálló szakirodalmi kutatásaik eredményeinek felhasználásával értelmezik (min. 30 ezer karakter terjedelemben).

II–III. évesek:

  • A fentieken túl lehetőségük van az egyik konzultáció alkalmával 20 perces, német nyelvű, konferencia-elődás megtartására saját (!) kutatási témájukban.

Konzultációk ideje

Szerdánként három alkalommal (havonta egyszer) 12 és 14 óra között.

Időpont: október 15. november 12, október 5. (helyszín: 209. szoba). (Az időpontok a doktori esmények függvényében változthatnak.)

Szakirodalmi olvasó szeminárium (szabadon választható kurzus) (209. szoba)

Oktató: Kozma Tamás Prof. Em. DE

Cél

  • A neveléstudomány / oktatáskutatás néhány vezető folyóiratának folyamatos figyelemmel követése

  • A szaknyelvi szókincs gazdagítása

  • A nevtud /oktkut időszerű nemzetközi problémáinak megismerése

  • Gyakorlás a folyóiratok ismertetésében (szóban és írásban)

Anyag

A következő folyóiratok kerülhetnek ismertetésre:

  • Review of Educational Research

  • International Journal of Educational Development

  • Harvard Educational Review

  • Comparative Education

  • International Review of Education

  • International Higher Education

  • European Education

  • Zeitschrift für Paedagogik

  • Bildung und Erziehung

  • Magyar Pedagógia

  • Új Pedagógiai Szemle

  • Educatio (R)

  • Iskolakultúra

valamint esetlegesen más, szabadon választott folyóirat (ok), amely a nevtud / oktkut érdeklődési körébe tartozik

Teljesítmény

  • Folyóirat évfolyam ismertetése mintegy 20 000 karakterben (kötelező)

  • Könyv v folyóirat ismertetés bel- és külföldi szaklapban (választható)

  • Rendszeres részvétel a foglalkozásokon

Érdeklődési kör

  • doktori hallgatók (választható)

  • magiszteri hallgatók (választható)

  • minden érdeklődő

Értékelés

1 kr: rendszeres  részvétel a foglalkozásokon

2 kr: m nyelvű dolgozat

3 kr: idegen nyelvű publikáció (társszerzős is)

Hely, idő

09.23, 10.07, 10.11, 11.11, 11.18, 12.02, 12.16 

Zenepedagógiai kutatások a nemzetközi és hazai szakirodalomban (szakirodalom–olvasó szeminárium, szabadon választható kurzus)

Oktató: Szabó László Tamás DSc. DE

Az előző két félév szemináriumi munkájának folytatásaként e félévben is a kurzus kiemelt célja – a szakmai látókör bővítése mellett – a disszertációhoz mint szövegteljesítményhez kapcsolódó képességegyüttes fejlesztése (kiemelés, tömörítés, érvelés és indoklás, az értekezés stilisztikai regisztere stb.) gyakorlása, fejlesztése.

A másik kiemelt, új cél a pedagógia/neveléstudomány történetisége iránti érzékenyítés.

A kurzus kiemelt törekvése továbbá a jelöltek orientálása a szakirodalmi tevékenység (publikálás) irányába.

A kurzus tematikus súlypontjai

** A tudományos disszertáció mint szövegteljesítmény.

** Tájékozódás alternatív zenei nevelési irányzatokról (Dalcroze, Kodály, Orff, Suzuki).

** Tehetséggondozás a zenepedagógiában.

Munkamódszer

A tudományos szöveg létrehozásának gyakorlása.

Az előző félév recenzióiban előforduló neveléstudományi terminus technicus–ok értelmezése, különös tekintettel a történeti kontextusokra.

.

Irodalom

Brezsnyánszky László – Buda Mariann szerk. (2001): A neveléstudomány értelmezései. (Szöveggyűjtemény) (Pallas Debrecina 1.)

Eco, U. (2006): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz.

Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth K.

Tanuló régiók (LeaRn) kutatási szeminárium (szabadon választható kurzus) (könyvtár)

Oktató: Kozma Tamás Prof. Em., Márkus Edina PhD. DE

Célok

A LeaRn projekt célkitűzései:

  • egy adott területi és társadalmi egység azon gazdasági, politikai és kulturális tényezőinek feltárása és elemzése, amelyek hozzájárulnak egy tanuló régió (LR) kialakulásához.

  • azonosítani, jellemezni és összehasonlítani a területi egységeket, mint tanuló közösségeket (LC) Magyarországon, valamint együttműködéseiket, mint leendő „tanuló régiók”.

  • azok közül egy vagy több „tanuló közösség” eseteinek tanulmányozása, mint kialakulóban levő, alternatív tanuló régiók.

Probléma meghatározás

A LeaRn projekt keretében a következő problémákra keressük a választ:

  • Elsősorban a nemzetek felett kialakult rendszerek, fejlesztési politikák kezdeményezik a tanuló régiók (LRs) kialakulását Európában is ugyanúgy, mint szerte a világon (CERI 2000, Cedefop 2003).

  • Azonban fejlesztési politikától függetlenül is kialakulhat, formálódhat a tanuló régió, és tulajdonképpen formálódik is. Tekintettel azonban arra, hogy a tanuló régiónak nincs benchmarkja, illetve normatív megközelítése, ezért egy olyan jelenségről van szó, amelyben a fejlesztéspolitikai diskurzus kardinális szerepet játszik.

  • Mint nemzetek feletti rendszerek, a fejlődésért felelős szervezetek, felülről jövő intézkedéseket alkalmaznak. A tanuló régiókat a regionális fejlődések viszonyítási mércéjeként (benchmark) kezelik, s olyan versenytársakat hívnak meg, akik képesek ezt a viszonyítási alapot elérni. A versenyző felek ezután bemutatják az általuk felfejlesztett régiókat (gyakran a legfejlettebbet), hogy megüssék a mércét (néhány EU tagállam tanuló régióiról lásd bővebben: http://www.noema.fi/go.cfm?PageID=3020).

  • Mivel a tanuló régiót viszonyítási alapként – s elsősorban nem egy elemezni kívánt fogalomként – kezelik, a tanuló régiók és az azokat formáló folyamatok elemzése kezdeti fázisban van.

  • Ugyanakkor a fejlesztési politikákkal párhuzamosan, de ezektől sok esetben függetlenül mikro és mezo szinten a különböző szervezetekben zajló tanulási és képzési folyamatok generálják a szervezeti szintű tanulást. A turbulens gazdasági változások, a hálózatokban működő együttműködésék pedig a tanulást a szervezetek hálózati rendszereiben jelenítik meg egyre növekvő mértékben. A hálózati szervezeti heterogenitás, és egyben komplementaritás pedig a hozzáadott értékű tevékenységek legfontosabb eredményeként erősíti a tanulási tevékenységeket.

  • A jelenség tehát a regionális innováció és a hálózati kapcsolatok szegmensében is vizsgálható, sőt vizsgálandó, mert ezek azok a tényezők, amelyek nélkülözhetetlen alapját adják a tanuló régió jelenségnek.

A LeaRn projekt keretében arra vállalkozunk, hogy kutatási szempontból vizsgáljuk meg ezt a kérdést. A tanuló régiót és a tanulási közösségeket részben statisztikai, részben pedig terepen végzendő kutatás segítségével kívánjuk vizsgálni. Az eredmények alapján jellemezni szándékozzuk a „tanuló közösségek” sajátosságait és javaslatot kívánunk tenni a „tanulási közösségek” tipologizálására. Ezzel együtt a „tanuló közösségek” és a „tanuló régió” viszonyrendszerét is értelmezzük. Továbbá, egy vagy több konkrét eset megvizsgálása után alternatív, a tanuló régiót formáló folyamatokat vélhetünk felfedezni.

A statisztikán túl interjúkkal, esettanulmányokkal, szociológiai és antropológiai módszerekkel figyeljük és vizsgáljuk néhány kiválasztott gazdasági szektor és klaszter tanulási tevékenységeit, folyamatait.

Intézményi hatás a felsőoktatásban

Oktató: Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

A felsőoktatási intézményi kutatás jól intézményesült kutatási terület, számos kiváló nemzetközi folyóirat vállalja az ezzel foglalkozó tanulmányok közlését. Korábban a tanulmányok jórésze egy-egy intézményre koncentrált, s a kutatások módszertana vagy az intézményi statisztikai mutatók elemzésén vagy a pszichometriai eszközök alkalmazásán alapult. Azonban ezek a pszichológiai és oktatáspolitikai megközelítések nem voltak képesek az intézményi környezet hatásának felmérésére. Korábban sztenderdizált tesztekkel igyekeztek megragadni a személyiségfejlődés és a kampuszon folyó tevékenységekben való részvétel intenzitását, s ebből következtettek nem azonosított intézményi ható tényezők jelenlétére, de a hallgatói tapasztalatok feltárása is jelentős fejlődésen ment keresztül. A kutatások igyekeznek érzékenyebbé válni az intézményi sokszínűség, az intézményekben keletkező kultúra specialitásai iránt, s maguknak a hatást gyakorló tényezőknek is a nyomába erednek. Attól függően, hogy a szocializációs paradigmák között hol helyezkedik el egy kutató, eltérő mutatókat alkalmaz az intézményi sajátosságok képviseletére. Az intézményi hatás elméletek azon a meggyőződésen alapulnak, hogy az intézményi egységben létrejövő környezet konkrét hatással van a hallgatókra, ezért több kísérlet történik az intézményi környezet legbefolyásosabb dimenzióinak azonosítására. A legnépszerűbb megközelítések a tanulmányi és társas vagy formális és informális dimenziókat azonosítják, esetleg e kettőt kombinálják. Mások négy önálló dimenziót különítenek el: a fizikai, a kompozíciós, a szervezeti és a kulturális rétegeket. Kutatásunkkal az intézményi környezet fogalmának tisztázásához kívánunk hozzájárulni, s arra keressük a választ, hogy az intézményi környezet egyes rétegei milyen hatással vannak a hallgatók eredményességére, majd a legmarkánsabb dimenziókban tapasztalt tulajdonságok alapján a vizsgált térségben létező környezettípusokat kísérlünk meg azonosítani.

Felsőoktatás-vezetés (szabadon választható kurzus)

Oktató: Polónyi István CSc.

Fontosabb témák:

A felsőoktatás 19., 20. és 21. századi fejlődése legfontosabb jelenségeinek áttekintése oktatásgazdasági és szervezetszociológiai aspektusból.

A felsőoktatási szféra vezetése: állami/kormányzati irányítás, puffer szervezetek

A felsőoktatási intézmények vezetése: leadership, management, governance

Követelmények:

a.) A felsőoktatás-kutatás terminológiájának ismerete és használata magyar és angol nyelven;

b.) A felsőoktatás vezetési és szervezetszociológiai sajátosságaival foglalkozó elméletek ismerete;

c.) Jártasság a felsőoktatás oktatásgazdasági elemzéseinek módszertanában, a kapcsolatos adatforrások feltárásában;

Vizsgakövetelmény:

15-20 oldalas esszé

Kötelező irodalom

Barakonyi Károly (2004) Egyetemi kormányzás. Merre tart Európa? Közgazdasági Szemle , 2004. június
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00105/pdf/4szbarakonyi.pdf

Higher Education Governancein Europe, Policies, structures, funding and academicstaff Eurydice, 2008.

Kováts Gergely (2009): A felsőoktatási intézmények központi adminisztrációjának átalakulása.Felsőoktatási műhely1.
http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2009_01/oldal95_112_kovats.pdf

Kozma Tamás (1993): Professzorok háza Educatio 3, file:///C:/Users/admin/AppData/Local/Temp/Kozma_T_93_03.pdf

Kozma Tamás (2011): Egyetemvállalat és a menedzserizmus Educatio4 file:///C:/Users/admin/AppData/Local/Temp/2011-04_tan1.pdf

Polónyi I (2006): Az egyetemvezetés lassú változása Educatio 4.
file:///C:/Users/admin/AppData/Local/Temp/Polonyi_I_06_04.pdf

Polónyi I- Szilágyi E (2008): Felsőoktatási privatizáció, felsőoktatási vállalat vagy vállalkozó felsőoktatás? Közgazdasági Szemle 2008. március,http://epa.oszk.hu/00000/00017/00146/pdf/05szpolonyi-szilagyi.pdf

Ajánlott irodalom

Archer M. S. ed. (1982)  The Sociology of EducationalExpansion. SAGE Studiesin International Sociology 27.London etc.: SAGE

Becher T. ed. (1994)  Governments and Professional Education.Buckingham: Open University Press

Clark, B.R. (1983): The Higher Education System. Berkeley: University of Calfornia Press.

Clark, B.R. (1998): CreatingEntrepreneurialUniversities. OrganisationalPathways of Transformation. IAU Press Pergamon

Deem, R. &Brehony, K. J. (2005) Management asideology: thecase of ‘newmanagerialism’ inhighereducation. Oxford Review of Education, vol. 31. No. 2.

Deem, R.,Hillyard, S. & Reed, M . (2007) Knowledge, highereducation, and thenewmanagerialism: thechanging management of UK universities. Oxford University Press, Oxford

Etkowitz, H. , Webster, A. (1998) Entrepreneurial Science: The SecondAcademicRevolution. InCapitalizingKnowledge: New IntersectionsinIndustry and Academia, eds H Etkowitz, A Webster, and P Healy. SUNY Press, NY

Hrubos Ildikó (1995): A felsőoktatási rendszerek válaszai a változó társadalom kihívásaira. Szociológiai Szemle, 4.

Hrubos Ildikó (2000): A felsőoktatás nagy modelljei és módosulásuk a huszadik század második felében. INFO Társadalomkutatás 49. szám .

Hrubos Ildikó (2000): Új paradigma keresése az ezredfordulón. Educatio 1. Szám.

Hrubos Ildikó (2004) (szerk.):A gazdálkodó egyetem Felsőoktatási Kutatóintézet, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest

Hrubos Ildikó: A 21. század egyeteme: megújulási kényszerek, megőrzendő értékek Iskolakultúra 2005/2

Kováts Gergely (2010): Forráselosztás, emberierőforrás-menedzsment és egyéni teljesítményértékelés a London School of Economics-on.Felsőoktatási műhelyII,http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/periodika/2010/2010_2_szam?itemNo=2

Sporn, B. [2003]: Management inHigher Education – CurrentTrends and FuturePerspectivesin European Colleges ad Universities. Megjelent: RoddyBegg (szerk.): The DialoguebetweenHigher Education Research and Practice. KluwerAcademicPublishers, Dordrecht–Boston– London.

Tóth Tamás (2001): Az európai egyetemek és a modern filozófiák Az európai egyetem funkcióváltozásai :In.: Tóth Tamás (szerk): Felsőoktatástörténeti tanulmányok Professzorok Háza Budapest

Vörös László (1987): Vitairat az 1970-es 1980-as évek felsőoktatásáról, Oktatáskutató Intézet, Bp

World DeclarationonHigher Education fortheTwenty-firstCentury: Vision and Action (1998). World ConferenceonHigher Education. UNESCO, Paris.

Elektronikus kiadványkészítés (szabadon választható kurzus)

Oktató: Kozma Tamás Prof. Em., Gál Attila DE

Leírás

A hallgatókkal megismertetjük a tudományos szövegek elektronikus publikálásának lehetőségeit és a publikálás munkafolyamatát. A kurzus résztvevői gyakorlati tapasztalatokra tehetnek szert a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programjának közreműködésével készülő, angol nyelvű neveléstudományi lap számainak létrehozásával. Az óra a Debreceni Nemzeti Könyvtár főigazgatóságának szakmai közreműködésével valósul meg. A munkát a doktori program (Kozma Tamás) és a Hungarian Educational Research Journal  (Gál Attila) közösen vezeti.

Cél

a)  bevezetés az elektronikus folyóiratok készítésébe

b)  a DEENK munkatársai által fejlesztett kiadványszerkesztő program használatának elsajátítása

c)  szövegek elektronikus formátumú összeállítása a doktori programhoz kapcsolódva

d)  a hallgatók időleges bevonása a HERJ szerkesztőségének tevékenységébe

Munkaszakaszok 

1.   Tájékozódás a szerkesztendő lapszámokról. Jó példák elektronikus kiadványokra, folyóiratokra (kiadott anyagok tanulmányozása). A használt technikai megoldás tanulmányozása (a DEENK közreműködsével).

2. A lapdizájn közös kialakítása, az elektronikus felület véglegesítése. Elektronikus grafikai és képszerkesztő programok alapjainak elsajátítása.

3.  A szerkesztési folyamat megismerése. A szerkesztési munka megkezdése: formai javítások.

4.  A szerkesztési folyamat tartalmi fázisa: lektoráltatás, a korrekciók elvégzése, nyelvi ellenőrzés, végül a szövegek előkészítése a megjelenésre).

5.  Előkészítés a publikálásra: a nyomtatási formátum kialakítása, illetve az elektronikus megjelenés (html).

Tevékenységformák
a) részvétel a szerkesztési munkálatokban
b) személyes megbeszéléseken a technikai problémák megvitatása

Követelmények

a) a félév elején, közösen kialakítása kerülő folyóiratszámok kialakításában való részvétel
b) a szerkesztési folyamat pontos követése a megadott technikai apparátussal
c) a félév végére két megjelent folyóiratszám létrehozása

Idő, hely

Szerda, 12.00-12.50

Hely: DEENK Élettani könyvtár (egyeztetés alatt), ill. főépület 209. szoba

Tananyag, eszközök
Ajánlott irodalom: a DEENK illetékes munkatársával való egyeztetés után
A kurzus résztvevői számára az órák idején számítógép

Idegennyelvű Pedagógiai Fogalomtár készítés (szabadon választható kurzus)

Oktató: Szabó László Tamás Prof. em. DE

  1. Szótár vagy Tezaurusz?

A Tezaurusz strukturált szakszótár, tehát fejlettebb a szakmai fogalomtárnál (szakszótár) , azáltal, hogy benne nem egyszerűen ábécés sorrendben, hanem a fogalmakat úgy tartalmazza, hogy feltünteti részint a köztük lévő hierarchikus viszonyokat (tágabb körű, azaz fölérendelt fogalom illetve szűkebb körű, azaz alárendelt fogalom) , továbbá feltünteti a fogalmak közti „rokoni” kapcsolatokat (képzettársítások).

A doktori program keretében megvalósítható egyszerűbb vállalkozás a fogalmakat egyszerű ábécés rendben sorjáztató szakszótár, az igényesebb a tezaurusz. Ez utóbbi azonban – a dilettantizmust elkerülendő, azaz professzionális módon – jószerivel csak az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal történő együttműködés keretében képzelhető el.

(Lévén jó szakmai kapcsolatom Dr. Varga Katalinnal, az OPKM igazgatójával, az együttműködésre jó esély mutatkozik. E munkához arra is szükség lenne, hogy a résztvevők Budapesten, az OPKM–ben dolgozzanak az igazgató asszony vezetésével.)

  1. Fókusz

A fogalomtár bármely változata mellett döntünk is, az anyag összegyűjtése során három területre célszerű koncentrálni. Ezek: oktatáskutatás, felsőoktatás, felnőttképzés.

  1. Nyelvek

Bár kétségtelenül jobb, (hasznosabb és „elegánsabb”) lenne több nyelvben gondolkodni, a megvalósíthatóság gyakorlati szempontja azonban mértéktartást ajánl, ezért ebben a szakaszban a mai tudományos élet „lingua franca”–ja, az angol nyelv mellett látszik célszerűnek dönteni.

  1. Forrásháttér

A munka megindításához bőségesen állnak rendelkezésünkre források.

Ezek sorában első helyen említünk meg két alapforrást:

Terminológiai Kisszótár. 2007. Nevtud. Doktori Program.

Európai Pedagógiai Tezaurusz–Magyar Ekvivalensek Jegyzéke. 1996, OPKM.

  1. Az összehasonlító neveléstudományi kutatások nézőpontjából fontos két függelék egészítené ki a szótárt: Az „Európai oktatási rendszerek szerkezeti ábrái” és egy „Lista az oktatási témakörben leggyakrabban használt angol, francia és német betűszókról és feloldásukról”.

További előzetes források (szelektív lista)

Dictionary of Education. Ed. by Hills, P.J. London…, 1982. Routledge and Kegan Paul.

European Education Thesaurus. English Version 1998 Edition, Commision fo the European Communities/Coucil of Europe. 549 p.

Fehér Irén – Lappints Árpád: Pedagógiai fogalomtár. Pécs, 2002. Comenius, 122 p.

Jarvis, P. ed.: International Dictionary of Adult and Continuing Education. London…, 1990. Routledge and Kegan Paul, 371 p.

Szabolcs Éva – Gavora, P. – Loech, L.: Angol–magyar–szlovák terminológiai szótár. 2004. Eötvös K. 317 p.

Szavak és kifejezések a foglakoztatás és szakképzés témakörében. Magyar–Angol; Angol–Magyar. Nemzeti Szakképzési Intézet, 1995.

Megjegyzések

Szerencsés körülmény, hogy a fent megjelölt, 2007–es Terminológiai kisszótár, 154 p. (amely szintén a doktori programunk keretében készült el) szakmailag megbízható és gazdag anyagot tartalmaz, igaz a magyar fogalmakkal együtt négy nyelvet képviselt. Viszont angol része jó kiindulási alapul szolgálhatna a bővítés/frissítés/felújítás számára. (?)

Tekintettel a potenciális résztvevők – doktoranduszok – szakmai szükségleteire, igényeire egy, a szótár és a tezaurusz között álló műfajt tartanék megvalósíthatónak, amely a fogalmakhoz összefogott, tömör értelmezést is csatolna.

A szeminárium kéthetenkénti ritmusa kimondottan illeszkedik az ilyen jellegű munka „természetéhez”, mivel több idő jutna a szeminárium résztvevőinek gyűjtő- és értelmező munkájára.

Az elmúlt félévben Barta Szilvia kolléganő mutatott érdeklődést a Terminológiai kisszótár iránt, így ővele el tudnék képzelni együttműködést ebben a munkában – ha e terv megvalósításához kedvet érezne és a doktori program vezetősége is támogatná.

A szakképzés társadalmi-gazdasági szerepe (szabadon választható kurzus)

Oktató: Györgyi Zoltán PhD. habil. DE

Tematika

A kollégium a szakképzés társadalmi vonatkozásai iránt érdeklődők számára kínál elmélyülési lehetőséget.

A kurzust újonnan felvevő hallgatók esetében három csütörtök délelőtti találkozást tervezek (10-1/2 12, október, november, december), melyeken részben előadást jelentenek, részben pedig előre megadott szakirodalom alapján elemezzük a hazai szakképzés társadalmi-gazdasági szerepét.

A kurzus teljesítésének követelményei:

  • a három találkozó közül részvétel legalább kettőn

  • egy mintegy 15 oldalas tanulmány a témába vágó valamely részterületről, vagy

  • egy 25-30 perces kiselőadás a harmadik találkozási alkalommal

Régi hallgatók esetében korábbi tanulmányaik folytatásához konzultációs lehetőséget biztosítok, egyeztetett időpontokban. Esetükben a kurzus teljesítése valamely lektorált folyóiratban, vagy könyvben való megjelenés (illetve ezekben közlésre elfogadott publikáció).

Centralizált – decentralizált oktatási rendszerek (szabadon választható kurzus)

A válaszható kollégium keretében az oktatási rendszerek centralizált illetve decentralizált irányításával foglakozó angol nyelvű tanulmányok folyóiratcikkek, tanulmányok olvasása és kivonatolása. A kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók árnyaltabban, egyrészt az oktatás egyes részterületeire vonatkozóan tudják értelmezni a centralizáció–decentralizáció kérdéskörét (tartalmi szabályozás, pedagógus-foglalkoztatás, finanszírozás, az oktatást érintő társadalmi folyamatok stb. tekintetében), másrészt területi–irányítási szintekhez tudják kötni, harmadrészt pedig képzési programokkal hozzák kapcsolatba ezeket.

A követelmény: egy vagy több, összességében mintegy 50-100 oldalnyi8 szakirodalom szakszerű kivonatolása egyeztetett szempontok szerint.

Találkozás: egy közös technikai megbeszélés (szeptember vége – október eleje) után e-mailes, hallgatói igény esetén személyes konzultáció.

Természettudományos tantárgy-pedagógiai kutatások (szabadon választható kurzus)

Oktató: Tóth Zoltán CSc. habil. DE

Cél:

Az OTKA-kutatás elméleti hátterének megismerése, részvétel valamelyik részfeladatának kimunkálásában

Tematika:

  1. A kutatás előzményei.

  2. A fogalmi fejlődés, a fogalmi váltás ás a fogalmi megértés zavarainak vizsgálata. (Egyetemi hallgatók és középiskolás tanulók tudásszerkezetének vizsgálata tudástér-elmélettel, fenomenográfiával kombinált tudástér-elmélettel és szóasszociációs módszerrel. Természettudományos tankönyvek elemzése, különös tekintettel a metafogalmi ismeretekre.)

  3. A problémamegoldással kapcsolatos kutatások. (Felsőoktatásban tanuló hallgatók természettudományos problémamegoldásban mutatott sikerességének vizsgálata a metakognitív tudatosság függvényében. A tudásszerkezet és a problémamegoldó stratégia kapcsolatának vizsgálata.)

  4. Kutatások a természettudományos ismeretek hatékony kikérdezésével és értékelésével kapcsolatban. (A természettudományos tudás mérése a tudástér-elmélet kompetencia-performancia alapú kiterjesztésével.)

  5. Az infokommunikációs technológia néhány vonatkozásának vizsgálata. (Az IKT eszközök és az oktatási folyamat kölcsönhatásának vizsgálata. Elektronikus tananyagok elemeinek hatékonyságvizsgálata tekintetkövetéssel. Az informatikaoktatás új szemléletű módszertanának kidolgozása.)

  6. A természettudományok tanításával és tanulásával kapcsolatos attitűdök. (Közoktatásban és felsőoktatásban tanulók tanulási és tantárgyi attitűdjeinek vizsgálata.)

Követelmény:

Aktív részvétel valamely kutatási részfeladat megoldásában, erről írásos és szóbeli beszámoló készítése.

A zenélő agy (Doktori kurzus a zenei tanulásról) (szabadon választható kurzus)

Oktató: Duffek Mihály DLA. DE - ZK

A kurzus célja:

Olyan átfogó kép kialakítása a hallgatókban, amely tisztázza egyfelől a zenei és a verbális tanulás azonosságait és különbségeit, valamint rávilágít a zenetanulás tanításának speciális alapkérdéseire is. A kurzus által felkínált ismeretek révén beláthatóvá válik, hogy az agy minden tanulási folyamatban valójában ugyanúgy működik, az információk specifikumai döntik el azt, hogy milyen tevékenység válik lehetővé a tanulási folyamat révén és milyen képességek fejlődnek ki. A zenei tanulás e folyamatoknak egy különös módja.

A kurzus tematikája:

A zenetanulás idegrendszeri háttere

A zenei elsajátítás módszerei (éneklés, meghallgatás, vagy írott jelrendszer értelmezésével)

Vokalitás és instrumentalitás – a zene kialakulásának mai felfogása

A zenei nyelv sajátosságai és változásai (konszonancia-disszonancia rend, polifónia)

A zenei írás történetének áttekintése

A zenei íráshoz fűződő gesztusrendszer értelmezése, kivitelezése

Pszichológiai folyamatok a zene tanulása és interpretációja folyamán

A legelterjedtebb zenepedagógiai koncepciók

A beszélt nyelv és a zenei nyelv kapcsolatának felhasználása a zenei tanulásban

A zenei tanulás fő területei:

az auditív,

a vizuális

a motorikus tanulás sajátosságai, valamint e komponensek szintetizációja

A zenei tanulás és a közismereti tanulás sajátosságai, a két terület egymásra hatásának áttekintése

A magyarországi intézményes zeneoktatás története, kutatásának lehetőségei (szabadon választható kurzus)

Oktató: Sárosi-Szabó Márta PhD. DE ZK

A kurzus célja a magyarországi intézményes zeneoktatás kialakulásának és történetének vizsgálata, a különböző típusú iskolák működése, kapcsolata és továbbélésük a mai zeneoktatási rendszerben. A kurzus kiemelt célja az egyes korszakokban és iskolatípusokban oktatott zenei tárgyak szakmai tartalmának, tananyag-felépítésének, tankönyveinek, oktatási segédanyagainak és pedagógiai eszközrendszerének vizsgálata. Célja továbbá a forrásfeltáráson alapuló történeti kutatás módszereinek alkalmazásával a zenepedagógiai kutatások speciális feladatainak és lehetőségeinek megismertetése. A kurzus lehetőséget kínál a hallgatók szűkebb kutatási területéhez tartozó forrásanyagok, történeti dokumentumok feldolgozása módszertani kérdéseinek megvitatására.

A kurzus követelményei: részvétel a konzultációkon, szemináriumi dolgozat elkészítése, melyben a jelölt bemutatja és elemzi egy választott zenei szaktárgy magyarországi oktatásának történetét, vagy annak egy kiemelt szakaszát.

Irodalom:

Dárdai Ágnes (2002): A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs

Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla (1999): Bevezetés a nevelés és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest.

Németh András (2013): A neveléstudomány főbb fejlődésmodelljei és tudományos irányzatai. http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_1

Szabolcs Éva – Mann Miklós (2002): Magyar neveléstörténeti tanulmányok I-II. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Berlász Melinda – Tallián Tibor (szerk. 1984): Iratok a magyar zeneoktatás történetéhez. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest.

Bónis Ferenc (2011): Élet-pálya: Kodály Zoltán. Balassi Kiadó–Kodály Archívum, Budapest.

Kárpáti János (1992): Fejezetek a Zeneakadémia történetéből. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tudományos Közleményei 4. Budapest.

S. Szabó Márta (szerk. 2010): Bárdos Szimpóziumok. 25 év – 25 előadás. Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Tari Lujza – Iványi-Papp Mónika – Sz. Farkas Márta – Solymosi Tari Emőke – Gulyásné Somogyi Klára (2005): A Nemzeti Zenede. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest.

A Nemzeti Zenede Évkönyvei – 1867–1944 között folyamatosan kiadva

Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia, később Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, majd Zeneművészeti Egyetem évkönyvei – 1882 óta folyamatosan kiadva

A Debreceni Zenede Értesítői és Évkönyvei – 1862 után szakaszosan kiadva

A magaskulturához köthető tevékenységek megjelenése az életmódban (szabadon választható kurzus)

Oktató: Bocsi Veronika PhD. DE GYFK

A kurzus célja:

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a magaskulturális tevékenységek jellegzetességeivel (például az egyenlőtlenségek újratermelésében játszott szerepükkel és a társadalmi beágyazottságuk eltéréseivel), valamint mindezeket az életmód fogalmához tudják illeszteni. Az elméleti alapokon túl a magaskulturális aktivitási formák kutatásának lehetőségeit is szeretnénk áttekinteni, ezért a félév során egyrészt megismerjük az empirikus kutatások ide kapcsolódó főbb eredményeit, valamint azokat a leggyakrabban használt módszertani eszközöket, amelyek ezen tevékenységek kutatásakor a rendelkezésünkre állnak.

Követelmény:

Órai jelenlét, valamint egy elméleti jellegű, vagy empíriát is tartalmazó dolgozat elkészítése.

Irodalom:

Bourdieu, P.: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése.
Budapest, Gondolat Kiadó, 1978.

Hankiss E. – Füstös L. – Antalóczy T.: Vészjelzések a kultúráról. Budapest, L’Harmattan, 2009.

Losonczi Á.: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben.
Budapest, Gondolat Kiadó, 1977.

Schwartz, D.: Culture and Power: the Sociology of Pierre Bourdieu. Chicago, University of Chicago Press, 1997.

Wessely A. (szerk): A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó, Budapest. 1998

Williams, R.: The Sociology of Culture. Chicago, University of Chicago Press, 1981

Felnőttoktatás oktatásszociológiai megközelítésben

Oktató: Engler Ágens PhD. DE

Az oktatásszociológiai vizsgálatok elsősorban a közoktatás különböző szintjeit érintik, a kurzus keretein belül megkíséreljük a vonatkozó elméleteket és kutatási eredményeket a felnőttoktatásra alkalmazni. Ehhez a felnőttoktatás és a felsőoktatás közös metszetét választjuk, mégpedig a felsőoktatás részidős képzéseiben tanuló hallgatók tanulási sajátosságainak elemzésével. A felnőtt hallgatók definiálása, tanulmányi döntéseinek feltérképezése, a tanulmányi eredményesség és a társadalmi háttér összefüggéseinek feltárása, a felnőttek tanulmányi életpályájának vizsgálata áll a középpontban. A kurzus során elsődlegesen A Tanuló régiók Magyarországon: Az elmélettől a valóságig című OTKA-kutatás (K-101867, kutatásvezető: Prof. Dr. Kozma Tamás) keretében végzett empirikus eredményeket ismerjük meg, illetve a kutatáshoz kapcsolódva további kvalitatív adatfelvételre kerül sor.

Pedagóguskutatások a neveléstörténetben (szabadon választható kurzus)

Prozopográfiai kutatások és az oktatástörténet

Oktató: Ugrai János PhD. ME

Újabban nevelés- és társadalomtörténészek is szívesen vizsgálnak kollektív biográfiai - prozopográfiai megközelítésből zárt csoportokat, pl. egy-egy szakma képviselőit. Ilyen könnyen körülhatárolható szakma a 19. századtól kezdődően a tanároké, akik ráadásul hivatásuk jellegéből adódóan az átlagosnál korábban és jóval nagyobb számban hagytak maguk után írott forrásokat. A prozopográfiai kutatások ezeknek az adatoknak a szisztematikus és lehetőség szerint uniformizált gyűjtésére, s az adatok ezt követő elemzésére tesznek kísérletet. Megállapításaik így egyszerre ragadnak meg csoportsajátosságokat, s nyitnak utat a kutató számára egyedi életutak, karrierek esettanulmányszerű feldolgozására.

Az előadás ennek a kutatási módszertannak, valamint a hazai irányzatok bemutatására tesz kísérletet. Valamint - önálló kutatási eredmények alapján - azt vázolja fel, hogy miként alakul (át) a prozopográfiai kutatás a prestatisztikus korszakra vonatkozó vizsgálódás során.

Irodalom:

Kovács I. Gábor: A debreceni tudományegyetem református hittudományi kari tanárainak prozopográfiája és a református felekezeti-művelődési alakzat szociológiája. In: Korall. 2014. (15.) 56. szám. 46-69. sz. (beleértve a www.korall.org honlapon található E-Függeléket is.)

Pedagóguskutatások a neveléstörténetben – mikrotörténeti, mentalitástö téneti megközelítések

Oktató: Dr. Baska Gabriella (ELTE)

A hagyományosnak ítélt, a 19. század második felében a pozitivizmus talaján létrejövő történetírás elterjedés mellett hamarosan megjelentek alternatív megközelítések, filozófiák, módszerek is a múlt megismerésére. A történelmet közvetlenül formáló kiválasztott és kiválónak ítélt kulcsfigurák megismerése mellett érdekessé kezdtek válni a társadalmi tömegek is, akiknek vizsgálatára első sorban a szociológiai szemlélet elterjedése adott inspirációt és muníciót. A 20. század derekára pedig az érdeklődés középpontjába került az egyén is. Az 1970-es évek végére megfogalmazódott az a máig érdekes felfogás, amely szerint a társadalmak történetét vizsgálva nem az események történetére, hanem az emberi viselkedés és a mentalitás alakulásának történetére kellene fókuszálni.

A neveléstörténet-írásban lezajló változások előszelét a belga Paedagogica Historica című lap 1996-os évfolyamában megjelent vitasorozat jelentette, amelyben a szerzők egy a történettudománnyal szorosan összekapcsolódó új nevelési kultúrtörténet (new cultural history of education) megalkotásában látták a megújulás lehetőségét, és úgy vélték: ennek az új neveléstörténetnek az egyik témaköre a pedagógiai mentalitás genealógiájának feltérképezése lehetne. Cselekvési minták, érzelmi megnyilvánulások, tudattalan gondolkodásmód felkutatása, amely hosszabb ideig meghatározza egy-egy társadalmi csoport vagy osztály szemléletét, egy-egy professzió működésmódját. Az idealizáló, hősi elbeszélések elvetésével szembesülhetnénk azzal, hogy pedagógus elődeink hús-vér emberek voltak, akiknek gondolkodásmódját és döntéseit meghatározták azok a társadalmi viszonyok, amelyben éltek. Ezzel párhuzamosan kutatóként az is tudatosulhat bennünk, hogy be vagyunk zárva saját jelenünkbe, azaz, amit a múltról elmondhatunk, ránk éppúgy jellemző, mint vizsgálatunk tárgyára.

Irodalom

Gyáni Gábor (2002): Történészdiskurzusok, L’Harmattan, Bp.

Gyáni Gábor (2000): Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése, Napvilág Kiadó, Bp.

Magnússon, Sigurdur Gylfi: Social History-Cultural History, Alltagsgeschichte-Microhistory: Inbetween Methodologies and Conceptual Frameworks in: Journal of Microhistory, 2006.

http://microhistory.org/?e=34&w=journal-of-microhistory-2006#body-anchor

http://microhistory.org/

Nagy Péter Tibor (2002): A magyar oktatástörténet szociológiai narratívája. In memoriam Pierre Bourdieu in: Szociológiai szemle, 2002/3. 24-42.o.

Romsics Ignác (2003): A történész mestersége, in: Rubicon, 2003/6. Megismerhető-e a múlt?

Tanárok a másodvonalból

Oktató: Dr. Vincze Tamás (NyF)

Kurzusunkon a dualizmus kori és a két világháború közti hazai tanítóképző-intézeti tanári réteggel kívánunk foglalkozni. A korabeli középosztálybeli gondolkodás szerint ez az iskolatípus nem juttatta növendékeit magas társadalmi elismertséget jelentő képesítéshez, így az ezekben tanító pedagógusok megbecsültsége is alacsonyabb volt, mint a középosztály gyermekei által megtöltött középiskolák (gimnáziumok, reáliskolák) tanáraié.

A tanítóképzés történetének vizsgálatakor számtalan utalás történik a „képzős tanári” réteg saját és szakmája presztízsének emeléséért folytatott harcaira, e hivatás számos jellemzőjét meg is őrizték a tanítványi visszaemlékezések, eddig mégsem történt mélyebb és alaposabb elemzés arra vonatkozóan, milyen elemekből állt össze a képzős tanári identitás, milyen módon határozták meg önmagukat a képzős tanárok. A dualizmus kori és a két világháború közötti középiskolai (főként gimnáziumi) tanári munka és a képzős tanári funkciók felületes (bár szemléletes) összehasonlítása (az első elméleti tudást közvetített, a másik gyakorlatias ismereteket adott, a gimnáziumi tanár elsődlegesen oktatott, a képzős alapvetően hivatástudatra nevelt, az első módszertani kultúra nélkül és korszerűtlenebbül tanított, a másik gazdag módszertani repertoár birtokában és korszerűen) akadályozná is a képzős tanári identitás finomabb, nehezebben lebontható rétegeinek megragadását, ezért mi ennek az összehasonlításnak a hagyományától részben elhatárolódunk. Annyiban támaszkodunk csupán erre a szembeállításra, hogy a segítségével fogalmazzuk meg azokat a plusz funkciókat, amelyek a képzős tanári munkában megjelentek (szociális érzékenység kialakítása, a falu megismertetése, néprajzi érdeklődés felkeltése, szervezőkészség kialakítása, felekezeti képzőkben a belmissziói munkára nevelés és még számos feladat).

A kurzus fő célja az lenne, hogy megvizsgáljuk, pontosan milyen alkotóelemekből tevődött össze az a bizonyos sokat emlegetett „képzős szemlélet”, „képzős szellem”, s azt is megkíséreljük bemutatni, hogyan is manifesztálódott ez a szemlélet a mindennapos nevelőmunkában. Kiválasztott tanári munkásságok elemzése alapján feltárjuk, mi lehetett a titka annak, hogy a „képzős tanári szerep” alapvető komponensei a XIX. század végétől egészen 1959-ig, a középfokú képzés megszűnéséig alig változtak, noha közben maga a képzés óriási átalakulásokon ment keresztül, s itt nemcsak a fenntartói és strukturális változásokra kell gondolni, de a képzés tartalmait érintő politikai és oktatáspolitikai reformokra is. (A „képzős tanár” fogalma egyébként – ahogy az az elmúlt fél évszázad hazai tanítóképzésének történetéből kiderül – túlélte az általa megjelölt szerepkörhöz kapcsolódó intézményt, még akkor is létezett és egyes intézményekben akár elvárásként is működtették, amikor a középfokú tanítóképzésről már csak múlt időben beszélhettek.) A kurzust lezáró dolgozatban a hallgatók egykori képzős tanárok kevésbé ismert, értesítőkben, kis példányszámú helyi kiadványokban megjelent írásainak elemzése alapján próbálják meg összegyűjteni, adatokkal igazolni a kurzuson megemlítendő szerepösszetevőket, miközben (a több oldalról körüljárt képzős tanári attitűddel összefüggésben) a régi tanítóképző-intézetek sajátos nevelési kultúráját, különös erősségeit és gyenge pontjait is elemzés tárgyává teszik.

Irodalom

Donáth Péter (2008): A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből. Trezor Kiadó, Budapest. Interneten: http://mek.oszk.hu/08200/08254/08254.pdf

Donáth Péter (2008): Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon. Trezor Kiadó, Budapest. Interneten: http://mek.oszk.hu/08200/08255/html/

Illyés Endre (1939): A felekezeti tanítóképzők felekezeti jellege az 1927/28-1936/37. évi értesítők alapján. Városi ny., Debrecen

Molnár Béla (szerk., 2012): A tanítóképzés múltja, jelene I-II. Tanulmánykötet. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Szombathely

Molnár Béla (2013): Igazgatók, prefekták, tanárnők, kari nővérek a Szent Domonkos Rendi nővérek kőszegi tanítónőképzőjében. In: Lőrincz Ildikó (szerk.): Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között. Tanulmánykötet. NYME Apáczai Csere János Kar, Győr

Nagy Péter Tibor (2004): Az 1938-as tanítóképző-intézeti reform. Magyar Pedagógia, 3. sz. 251-262.

Tóth Gábor (1998): Imre Sándor és a Paedagogium. Magyar Pedagógia, 2. sz. 99-122.

Tóth Gábor (1996): A magyarországi tanítóképző intézeti tanárképzés története. Apponyi Kollégium. OPKM, Budapest

Képzős tanári életrajzok, pályaképek az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Tudós tanárok – tanár tudósok sorozatából:

Demjén István (2003): Ködöböcz József. OPKM, Budapest

Droppánné Debreczeni Éva (2003): Gyertyánffy István. OPKM, Budapest

Kriston Vizi József (2002): Kiss Áron. OPKM, Budapest

Móczár László (2006): Móczár Miklós. OPKM, Budapest

Szecskó Károly (2012): Somos Lajos. OFI-OPKM, Budapest

Más kiadónál megjelent képzős tanári életrajzok:

Demeter Mátyásné – Grandpierre Irén (2001): Dr. Kiss Tihamér László: életrajz és válogatott bibliográfia gerontológiai, közművelődési, lélektani, pedagógiai és valláspedagógiai műveiből. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen

Dr. Vastagh Zoltán és dr. Szántó Károly (2004): Félegyházi öregdiákok és egykori fiatal tanáruk. Nevelési légkör és hangnem a régi társadalomban. K. n., Pécs

Urbán Miklósné (1996): Mezősi Károly élete és munkássága. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza

Curriculum theories and research

Oktató: Dr. Vilmos Vass (ELTE)

Context/rationale:

Lectures will cover the new trends and processes ont he curriculum theories and research. Namely the historical development of the concept and research tendencies on curriculum. Key curricular factors on curriculum research and development will be the focus, for instance aims, objectives, content, competencies etc. A background of curriculum research and development including trends and porcesses on the international and Hungarian content regulation system will be provided for each focus in order to understand the contributions of major curricular thinkers from John Dewey, Ralph Tyler through Benjamin Bloom to Jerome Bruner and John Goodlad.

Aims

To enable students:

  1. to provide students with a broad and interesting picture of the curriculum research and development in the context of educational and conceptual change

  2. to provide opportunity for the students to think about contrasting curricular aims, objectives, content, competencies etc. in order to understand the relative values of each

  3. to motivate student to enjoy this adventure story of curricular research and development namely the way from the content based to the competency based curriculum

On successful completion of the module students will be able to:

Knowledge and Understanding:

a) understand a range of curriculum theory and their relevance to educational theory and practice.

b) become acquainted with a range of research methods  to study the curriculum development.

c) understand the innovative nature of the curriculum development and the different paradigm on teaching-centered and learning-focused curriculum theory and research

Skills:

d) critically reflect upon the historical development and the main milestones of curricuulm theory and research also their own experience and prior knowledge

e) analyze the Tyler-theory and Bloom-taxonomies

f) analyze the main trends and processes in 21st century curriculum research

g) compare the teaching-centered and learning-focused curriculum theory and research

Indicative Content:

  1. Trends and processes on curriculum research and development

  2. Conceptual development of curriculum

  3. Aims and objectives

  4. The Tyler-theory and the Bloom-taxonomies

  5. The Hungarian content regulation system

  6. The 21st century curriculum

Teaching and Learning Strategy:

14 x 2 hours lectures during the semester

1 x 1 hour consultation if needed

31 hours independent study and research

TOTAL: cc. 60 hours – 2 credits

Course methods:

 Participation will be encouraged through the following techniques which will be used:

Brief in/class lecture exercises

Small group discussion and review

Brainstorming

Mind mapping

Comparative study

Assessment strategy and assessment criteria:

A 5-7 page paper an curricular issue or thinker which/who is important in this field will be required. The focus on this paper is a comparative analysis on the teaching-centered and learning-focused curriculum theory and research. The main parts of the paper: (1) short introduction clarifying the aim of the paper  (2) theoretical background of the topic based on 3-5 references  (3) practical part of the paper for instance project, course description, mapping, comparative case studies etc. (4) brief conclusion regarding the comparative analysis  (5) referencies.

Literature

Bruner, J.: The Culture of Education. Harvard University Press, 1996.

Curriculum Development Re-invented. (ed. Jos Letschert). Enschede, The Netherlands, 2005.

Easton, L. B.: The Other Side of Curriculum. Heinemann, Portsmouth, NH. 2002.

Envisioning Process as Content. Toward a Renaissance Curriculum. (Ed. Arthur L. Costa, Rosemarie M. Liebmann) Corwin Press, Inc. Thousands Oaks, California, 1997.

The Integrated Person. (ed. Jos Letschert). CIDREE Yearbook 2004. SLO/CIDREE. Enschede, The Netherlands, 2004.

Tyler, R. W.: Basic Principles of Curriculum and Instruction. Chicago, The University of Chicago Press, 1949.

Vilmos Vass, Irén Vágó: The Content of Education. In. Education in Hungary 2006. (ed. Zoltán Loboda, Judit Lannert, Gábor Halász). Hungarian Institute for Educational research and Development, Budapest, 2007.

 Pinar, F. W.: What is Curriculum Theory? Lawrence Erlbaum Associates, Mahwah, New Jersey. 2004.

Curriculum in development. (ed. Anette Thijs – Jan van den Akker). Enschede, The Netherlands, 2009.

Cullen, R. - Harris, M. - Hill, R. R. (2012): Why redesign curriculum? In: Cullen, R. - Harris, M. - Hill, R. R. The Learner-centered curriculum. Jossey-Bass, A Wiley-imprint, San Fransisco. Link: http://www.amazon.com/The-Learner-Centered-Curriculum-Implementation-ebook/dp/B0075Y66SE

Scott, D.: Critical Essays on Major Curriculum Theorists. Routledge, London and New York. 2008.

Allan C. Ornstein- Francis P. Hunkins (1988): Curriculum: Foundations, Principles and Issues Prentice Hall

Wraga W. G and Hlebowitsh P. S.: Toward a renaissance in curriculum theory and development in the USA. J. Curriculum Studies, 2003, VOL. 35, NO 4., 425-437.

Useful websites

www.ascd.org

www.ofi.hu

www.okm.gov.hu

www.slo.org

Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba I.

Oktató: Polónyi István CSc. DE

Cél

A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a doktoranduszok számára a tudományos megismerés jellemzőibe, a társadalomtudományi kutatómunka sajátosságaiba, megismertesse annak lépésit, folyamatát, módszereit, s az eredmények közzétételének kritériumait

A legfontosabb témák:

  • A tudomány, tudományos megismerés és a kutatás. A kutatás indítékai, a kutatás fajtái, a társadalomtudományi kutatás típusai.

  • A tudományos megismerés természete.

  • A társadalomtudományi kutató munka sajátosságai, a kutatási terv, és lépései.

  • A társadalomtudományos kutatás módszerei.

  • A társadalomtudományi kutatás eredményeinek közzététele.

A kurzuson végzett tevékenység értékelése

A szemináriumi munka végén a hallgatók házi dolgozatot készítenek, - elsősorban elvárt, hogy elkészítsék saját kutatási tervüket. (De az oktatóval egyeztetve más a kurzus tárgykörébe tartozó téma is feldolgozható, ez esetben viszont elvárás, annak publikációja). A dolgozat terjedelme 20.000-40.000 karakter.

Foglalkozások időpontja: október 15., november 19., december 3. 16.00-18.00

A házi dolgozat leadásának határideje: 2015. január 15.

A tárgy oktatója: Prof. Dr. Polónyi István egyetemi tanár, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fogadó óra: BTK Pedagógiai tanszék, 209. hétfő 14.00-15.30

Kötelező irodalom

Babbie, Earl (2005): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest

Majoros Pál (2005): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest http://www.ektf.hu/~novadam/szakdoga/kutatasmodszertan.pdf

Ajánlott irodalom

Eco, Umberto (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot. Gondolat,
http://www.kodaly-bp.sulinet.hu/pefele/E-k%C3%B6nyvek/Eco%20Hogyan%20%C3%ADrjunk%20szakdolgozatot.pdf

Falus Iván (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Műszaki K.

Forrai Gábor - Szegedi Péter (1999): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, Budapest,

Héra Gábor – Ligeti György (2005): Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris, Budapest

Kuhn, Thomas: A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat, Budapest, 1984.

Laki János (szerk.) (1998):Tudományfilozófia Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium, Budapest

Popper, R. Karl (1997): A tudományos kutatás logikája Európa Könyvkiadó

Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó

Tomcsányi Pál (2000): Általános kutatásmódszertan. Szent István Egyetem, Budapest, http://physics2.kee.hu/__Fizika/KutatasModszertan/toc/toc.html

Kutatásmódszertan

SPSS-kurzus kezdő (37-es terem)

Oktató: Fényes Hajnalka PhD. habil. DE

Kurzus célja: A kurzus célja a doktoranduszok felkészítése a disszertáció empirikus elemzéseire, az SPSS program segítségével.

Tematika

1. Minta kérdőív kitöltése, címkézés (változó nevek, változók típusai, label, missing values, változók mérési szintjei). Adatbevitel, egy minta adatbázis elkészítése.

2.: Minta főbb jellemzői, demográfiai adatok, egyéb változók alapmegoszlásai (frequencies), folytonos változók átlaga és szórása (descriptives). Változók újrakódolása (recode), és új változók képzése (compute).

3.: Hipotézis-tesztelés, feladatmegoldás és számonkérés (crosstabs, compare means, Chi-négyzet statisztika, Anova-teszt).

Számonkérés: Az órai munka alapján (a részvétel kötelező). Az addigi munkára építve feladatmegoldás lesz.

Ajánlott irodalom:

Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára OKKER Kiadó 2000.

Kecskeméty László: Izsó Lajos: Bevezetés az SPSS programrendszerbe: módszertani útmutató és feladatgyüjtemény statisztikai elemzésekhez. Bp. ELTE Eötvös Kiadó 2005

Kolosi Tamás – Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában OMIKK, TÁRKI Budapest, 1988.

Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése Osiris Kiadó Budapest, 1999.

Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv Alinea Kiadó Budapest

Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára Typotex Kiadó 2002

A statisztikai és oktatáspolitikai kutatások módszertana

Országos felsőoktatási adatbázisok és ezek kutatási felhasználása 

Oktató: Veroszta Zsuzsanna PhD. Educatio Kht.

A kurzus célja

A kurzus célja a felsőoktatással kapcsolatos kutatható adatállományok megismertetése. Ennek során a nagyobb volumenű survey jellegű vizsgálatok és a célzott adatgyűjtési programok révén született adatbázisok mellett a kurzus az államigazgatás és a képzési rendszer működtetése során létrejövő adminisztratív adatállományokban lévő kutatási lehetőségek bemutatására fordít különös figyelmet.

Az oktatáskutatás különösen alkalmas terep arra, hogy a kutatók a primer adatgyűjtések mellett már meglévő, számos esetben teljes körű adminisztratív adatállományokon is dolgozzanak. Az adminisztratív adatbázisok tudományos igényű felhasználása az oktatáskutatóktól egyfelől a potenciálisan rendelkezésre álló adatok és struktúrák ismeretét követeli meg, másfelől új típusú kutatási szemléletmódot és módszertani ismereteket igényel.

A kurzus során a (felső)oktatáskutatás számára rendelkezésre álló kutatási és nem kutatási céllal létrehozott adatbázisok széles körét tekintjük át, egységes szempontok köré szervezve (létrejötte, hozzáférhetősége, szerkezete, változókészlete, korlátai és erőségei).

A kurzus keretében a fenti jellemzőket az adatbázisokban rejlő kutatási lehetőségek feltárása céljából közös gondolkodás során akár konkrét kutatási témákra fókuszáltan is módunk nyílhat áttekinteni.

Összehasonlító adat- és információs rendszerek és  kérdőíves adatbázisok elemzési lehetőségei

Oktató: Imre Anna PhD. OFI

Témák:

A kurzus két, nemzetközi összehasonlításokkal összefüggő feladatokhoz kapcsolódó témát jár körül:

- A kurzus tárgyalja az összehasonlító és nemzetközi elemzések megközelítési lehetőségeit, a szükséges háttér-információk forrásait, az elemzések esetleges korlátait. (Források: nemzetközi összehasonlító indikátor kiadványok; Eurypedia),

- A kurzus a fentiek mellett tárgyalja az empírikus adatfelvételek néhány fontosabb elemzési sajátosságát és lehetőségét is két konkrét kutatás segítségével.

(Források: OECD TALIS, ISUSS vizsgálat)

Irodalom

Education at a Glance, 2012, A1 indikátor (26-39 p.), D1 indikátor (424-438 p.) http://www.uis.unesco.org/Education/Documents/oecd-eag-2012-en.pdf

Key Data on Teachers and School Leaders in Europe. 2013. E fejezet (103-109 p.) http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/key_data_series/151EN.pdf

Eurypedia: European Encyclopedia on National Education Systems. https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/index.php/Hungary:Overview

Teaching and Learning International Survey (TALIS). Összefoglaló jelentés az OECD nemzetközi tanárkutatás első eredményeiről. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/talis_090618.pdf

Ajánlott irodalom

International Survey of Upper Secondary Schools (2004) OECD. http://www.coreched.ch/publikationen/oecd_upp_second.pdf

Oktatáspolitika-kutatás

Oktató: Szolár Éva PhD. DE

Az előadás általános célja a hallgatók bevezetése az oktatáspolitika értelmezési keretének kutatásmódszertani kérdéseibe. Az előadás célja, hogy bemutassa (1) miként konceptualizálható az iskola, az iskolahálózat és az oktatási rendszer politikai szervezetként, (2) miként értelmezhető a pedagógus, a tantestület, az iskolaszék, az önkormányzat, a minisztérium, a KLIK, a kutató-fejlesztő intézetek, az Alkotmánybíróság stb. oktatáspolitikai aktorként, valamint (3) miként vizsgálhatók az oktatásban felmerülő – többnyire egyszerűen szakmainak látszó – problémák politikai problémaként. Ebben a szemléletben a hatalom és befolyás, a verseny és kooperáció, az érdek- és értékvilágok, a konfliktus és konszenzus, az alkudozások, szövetségek és kompromisszumok állnak a középontban. Az oktatáspolitika-kutatás gyakorlati haszna pedig az oktatási reformok, fejlesztések és programok, azaz a mikro- és makroszintű változtatások sikerét és kudarcát befolyásoló tényezők feltárásában rejlik.

Az előadás tematikai vázlata:

  1. Az oktatáspolitika-kutatás alapfogalmai

  2. Az oktatáspolitika-kutatás főbb értelmezési keretei, megközelítései, tervezésének fontosabb kérdései

  3. Az oktatáspolitika-kutatásban alkalmazott elemzési módszerek

  4. Az oktatáspolitika-kutatásban alkalmazott adatgyűjtési módszerek és adatforrások

Ajánlott irodalom

Ball, S.J. (1994). Political interviews and the politics of interviewing. In Walford, G. (szerk.): Researching the Powerful in Education. London, UCL Press.

Enserink, B. és mtsai (2010). Policy Analysis of Multi-Actor Systems. The Hague: LEMMA.

Halász, G. (2001b). Az oktatási rendszer. Budapest: Műszaki Kiadó.

Knoepfel, P. és mtsai (2007). Public Policy Analysis. Bristol: Policy Press.

Kogan, M. (1992). Political Science. In Clark, B. R. és Neave, G. (szerk.): The Encyclopedia of Higher Education. Oxford: Pergamon. pp. 1926-1932.

Kozma, T. (2001). Oktatás és politika: rendszerváltó viták. Iskolakultúra 11 (2) pp. 63-72.

Kozma, T. (2004). Kié az egyetem? Budapest: Új Mandátum Kiadó.

Kozma, T. (2006). Az összehasonlító neveléstudomány alapjai. Budapest: Új Mandátum Kiadó.

Kozma, T. (2010). Oktatáspolitika-kutatás Magyarországon: A kezdetek. Kézirat. http://dragon.unideb.hu/~nevtud/Oktdolg/Kozma_Tamas/doc/Oktpolkut_kezdetei.pdf Letöltés: 2014. 07. 14.

Möser, G. és Schmidt, P. (2011). Meta-analysis: An alternative to narrative reviews for social science research? http://www.hse.ru/pubs/lib/data/access/ram/ticket/40/14056746089d04a49d4f59a8077e0f0e66f45e34a3/Moeser_Schmidt.pdf Letöltés: 2014. 07. 14.

Sabatier, P. A. és Jenkins-Smith, H. C. (1993). Policy Change and Learning: An Advocacy Coalition Approach. Boulder: Westview.

Sarason, S. B. (1990). The Predictable Failure of School Reform. San Francisco: Hossey-Bass.

Scharph, F. W. (1997). Games Real Actors Play: Actor-Centered Institutionalism in Policy Research. Boulder, Colo: Westview Press.

Walford, G. (2011) Researching the powerful. British Educational Research Association online resource. http://www.bera.ac.uk/files/2011/06/researching_the_powerful.pdf Letöltés: 2014. 07. 14.

Yanow, D. (1999). Conducting interpretive policy analysis. Newbury Park, CA: Sage.

Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak

Oktató: Kozma Tamás Prof. Em. DE

Cél

Folyamatos kapcsolattartás doktoranduszokkal és doktorjelöltekkel

Műhelymunka kialakítása, amelynek során a részt vevők egymás kutató munkájából tanulnak és egymást támogatják

Tevékenységek

Témakeresés, témaválasztás

Problémák megfogalmazása és operacionalizálása

Szakirodalmi adatgyűjtés, szakirodalmi tanulmányok

Az empirikus kutatás megközelítései és lehetőségei

Kiinduló kérdések és föltételezések

A dolgozat bevezetőjének fölépítése

Mellékletek prezentálása

Hely, idő

205. szoba

Körülbelül havonta, egyeztetés szerinti napon és órában (szerda 10-12) 

Segédeszköz

K Sike E, Kozma T (2005)  Pedagógiai informatika. Pallas Debrecina 14. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó