Törzstagok:

 

Pusztai Gabriella

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Duffek Mihály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Györgyi Zoltán

  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fónai Mihály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Karasszon Dezső

  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kozma Tamás

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Polónyi István

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szabó László Tamás

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Tóth Zoltán

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Oktatáskutatás és alkalmazásai alprogram (alprogramvezető: Dr. habil Tóth Zoltán)

Buda András

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Buda Mariann

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Bujdosó Gyöngyi

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Chrappán Magdolna

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Csépes Ildikó

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Csernoch Mária

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Gönczi Ibolya

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Imre Anna

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kovácsné Bakosi Éva

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Nagy Ágoston

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Rákó Erzsébet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Revákné Markóczi Ibolya

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Teperics Károly

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Tóth Erzsébet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Bényei Judit

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Bodó Sára

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Czellér Mária

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Pinczésné Palásthy Ildikó

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Vitéz Ferenc

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Nagy Mária

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Silye Magdolna

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Vidákovich Tibor

t.vidakovichedpsy.u-szeged.hu

Zsolnai Anikó

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Gunčaga, Ján

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

     


Felsőoktatási kutatások alprogram (alprogramvezető: Prof. Dr. Pusztai Gabriella)

Bocsi Veronika

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Fábián Gergely

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Fehérvári Anikó

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Fényes Hajnalka Zsuzsanna

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Kiss János

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Németh Nóra Veronika

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Pető Ildikó

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Szemerszki Marianna

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szabó Ildikó

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Mojzesné Székely Katalin

 

Szekeres Melinda

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kiss Gabriella

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dávid Beáta

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Petras Ede

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Hrubos Ildikó

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Orosz Ildikó

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Szilágyi Györgyi

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Hatos, Adrian

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

Felnőttképzési, közművelődési és szakképzési kutatások (alprogramvezető: Dr. habil Györgyi Zoltán)

Dankó-Herczegh Judit

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Éles Csaba

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Engler Ágnes

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Erdei Gábor

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Juhász Erika

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Márkus Edina

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szabó József

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Takács-Miklósi Márta

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Pusztai Bertalan

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fülöp Ilona

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szíjártó Imre

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.



Nevelés- és művelődéstörténet alprogram (alprogramvezető: Dr. habil. Rébay Magdolna)

Brezsnyánszky László

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fenyő Imre

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Rébay Magdolna

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Vincze Tamás

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Flóra Gábor

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Gordon Győri János

gyori.janosppk.elte.hu

Gereben Ferenc

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kiss Endre

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Orosz Gábor

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Pornói Imre

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Sáska Géza

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Ugrai János

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Virág Irén

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.



A doktori program oktatói alprogramonként:

 Pusztai Gabriella

Legfontosabb eredményeit az a kutatási kérdés köti össze, hogy az oktatási intézményekben együtt mozgó közösségek hogyan hatnak az egyén tanulmányi pályafutására. A felekezeti középiskolásokkal foglalkozó kutatásai során az iskolafenntartó szektorok közötti teljesítménykülönbségekre választ keresve felismerte, hogy az iskolaközösségekben létrejövő kapcsolati erőforrások képesek kompenzálni a társadalmi reprodukciós meghatározottságokat. Elsőként alkalmazta a hazai oktatáskutatásban az iskolarendszer és társadalom más tudományok által nehezen megközelíthető összefüggéseit értelmezni képes Coleman-i társadalmi tőke elméletet. Az iskolai közösségek hatásának vizsgálatát kiterjesztette a különböző nem-tradicionális tanulói és hallgatói csoportokra, s a reprodukciós és a társadalmi tőke elmélet összehasonlító vizsgálatát végezte el, így rámutatva a felsőoktatási intézményi hozzájárulás alkotóelemeire. A munkái közül a legfontosabbak: három monográfia, három magyar nyelvű és három angol nyelvű szerkesztett kötet. Több mint 250 dokumentált hivatkozást ismer műveire, ebből több, mint 20 külföldi, nem magyar szerzőtől kapott. Kétszer nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, s 2007-ben MTA Bolyai plakettet kapott.

  Témakiírások:

A társadalmi tőke koncepció elméleti és empirikus alkalmazása az oktatás- és nevelésszociológiában

A kutatási téma leírása:

A társadalmi tőke címen összefoglalt, a kapcsolati erőforrások és az iskolai pályafutás összefüggésrendszerét interpretáló elméletek adaptálása és empirikus tesztelése

A felekezeti oktatásügy nemzetközi és szektorközi összehasonlításban

A kutatási téma leírása:

Az egyházak oktatási szerepvállalása a hazai és nemzetközi köz- és felsőoktatási rendszerekben, a felekezeti oktatási intézmények társadalmi és intézményi háttere, individuális, mikro- és makroszintű hatásai, a pedagógiai koncepciók megvalósulása az intézmények működési gyakorlatában és az intézményi szereplők magatartásmintáiban.

A kapcsolati szempontok szerepe a roma/cigány fiatalok iskolai pályafutásának alakulásában

A kutatási téma leírása:

A későmodern korban a hagyományosan elismert társadalmi struktúraalkotó dimenziók száma megsokszorozódott. Az egyén majdani társadalmi státusának meghatározói között egyre határozottabban tetten érhető a kapcsolati szempontok, az életstílus és a társas miliő hatása. Annak ellenére, hogy tudásalapú társadalomról beszélünk −ami az oktatás szerepének felértékelődését sugallja−, az iskolarendszer nem képes mérsékelni a társadalmi egyenlőtlenségeket, sőt a korábban felismert egyenlőtlenségek mellett újabbak súlya nehezedik erre a társadalmi alrendszerre. Különböző okokból (kulturális szigetképződés, bevándorlás és munkanélküliség) növekszik a hátrányos helyzetű csoportból származó tanulók aránya az iskolában, akik közül sokak az itt megszokottól eltérő kultúrát képviselnek. Kutatásainkkal arra törekszünk, hogy az iskolai és az iskolán kívül elérhető kapcsolati erőforrásoknak a társadalmi státus által determinál iskolai pályafutásra gyakorolt kompenzáló hatásait feltárjuk.

Duffek Mihály

Tanszékvezető egyetemi tanár 2005-ben szerezte DLA minősítését a zeneművészeti területen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Disszertációjának témája: „A zongorapedagógia lehetőségei az előadói képességek fejlesztésében”. 1977 óta a Debreceni egyetem Zeneművészeti Kar és annak jogelődjének oktatója, zongorát, zongorametodikát, szakmódszertant, zenei tehetséggondozást oktat. Ezen kívül a zenetanárképzésben végzett tananyag-korszerűsítést, 1998-ban szerzett felsőoktatási menedzser diplomájának megfelelően a zenei felsőoktatás átalakításában vállalt kiemelt szerepet.

Fontosabb publikációi: 1993. ZeneSzó (szakfolyóirat): Kóruséneklés a zongorakísérő szemszögéből, 2000. Varró Margit Szimpózium tanulmánykötete: Tanítványaink felkészítése nyilvános szereplésre, 2008. Debreceni Szemle: Kodály Zoltán életművének innovációs szerepe a XX. századi magyar szellemi életben, 2009. A Magyar Zenei tanács tanulmánykötete: Bizonytalan bizonyosságok (A zenei felsőoktatás elmúlt 20 éve-tanulmány), 2010. Bárdos Szimpózium tanulmánykötete: Amíg a kottakép a koncerten megszólal, 2010. Élet és irodalom: Még egyszer a zeneművészeti felsőoktatásról (Reflexiók). Írott publikációi mellett Európa szinte valamennyi országában hangversenyezett zongora szólistaként, zenekari szólistaként, kamarazenész é s kóruskísérő szerepkörben is. Ezen kívül az USA, Japán és Izrael voltak koncertjeinek színhelyei. Mesterkurzusokat adott Magyarországon kívül angol nyelven Szlovákiában, Finnországban, Spanyolországban és Japánban.

Témakiírások:

 Az egyéni zenei képességfejlesztés területei, módszerei és transzferabilitása

 A kutatási téma leírása:

zenei képességfejlesztés a hangszeres oktatásban a mester és tanítványának különleges kapcsolatán nyugszik. Ez a kapcsolat a teljes bizalmon és nyitottságon alapul, tartalmazva az intellektuális kapcsolatrendszer valamennyi elemét. A két különböző generáció művészi attitűdjeinek, gondolkodásmódjának harmonizálása a fejlesztő folyamat sikerének kulcsa. A folyamat gyökeresen különbözik a csoportos oktatás módszereitől, eszközeitől, ugyanakkor személyes többletet ad az egyes személyiségjegyek átlagosnál nagyobb mértékű és minőségű fejlesztésével.
A téma kifejtésénél a fejlesztési területek részletezésekor az egyes személyiségjegyek számbavétele történik meg, valamint az eredmények regisztrálása mind zenei, mind általános pszichológiai szempontból. A dolgozatnak igen fontos eleme a második rész: a kialakított képességek, készségek transzferabilitásának kérdése, amely ma igen aktuális gondolatsor, hiszen vitathatatlan az, hogy a személyiség komplex egészként egzisztál a társadalomban, így a zenetanulás folyamán kifejlesztett képességek más tevékenységek körében is igen hatékony munkát eredményeznek. A modern foglalkoztatáspolitika szempontjából egy ilyen dolgozat szinte hiánypótló, hiszen a zenei képzés speciális területe ma kisodródik a közgondolkodás határára, s igen káros folyamatok szellemi alapjává válik. Az elkészítendő dolgozat újból felhívná a figyelmet a zenei nevelés fontosságára.

Fónai Mihály

Az elmúlt két évtizedben a következő, főbb problémákat kutatta: az értelmiséggel összefüggő teoretikus és empirikus kérdéseket, az ezzel részben összefüggő professzió, és  professzionalizációs témákat, valamint a térségi és települési szociális kérdéseket, továbbá az ezekkel összefüggő, a térségben élő romák élethelyzetét elemző kérdéseket. Kutatási eredményei alapján készült a kandidátusi értekezése (az értelmiségről), továbbá habilitációs dolgozata is (a romák helyzetéről az észak-kelet magyarországi térségben). Három OTKA kutatás vezetője volt, jelenleg is egy OTKA kutatás senior kutatója. A térségben több empirikus kutatás vezetésére kapotta megbízást. Országos kutatásokban az Országos Közoktatási Intézet programszakértője, a Nemzeti Szakképzési Intézet kutatásvezetője és az Educatio Közhasznú Kft. szakértője volt. 2001 – 2009 között a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának a szociológus szakértőjeként dolgozott. Jelenleg a Debreceni Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszerének kutatásvezetője. Kutatási eredményeit eddig két kötetben jelentette meg, tizenegy kötetet szerkesztője volt, négy tankönyvet és tankönyv részletet írt, és 101 publikációja jelent meg, és 87 konferencia előadást tartott. Írásaira eddig 108 hivatkozás történt. Két kutatócsoportban dolgozik: a CHERD és a LOSS nemzetközi kutatócsoport tagja, utóbbi keretében folytatja térségi kutatásait. Eddig két hallgatója szerzett PhD fokozatot.

    Témakiírások:

Egyetemi hallgatók pályaképe, a professzionalizáció folyamata

A kutatási téma leírása:

A téma keretében egyetemi hallgatók pályaképét, a választott professziókkal kapcsolatos elvárásokat vizsgáljuk, több szak összehasonlításával. Mód nyílik a pályaszocializáció elemzésére is, a korai elvárások és az alakuló anticipációk elemzésére, a diszciplináris hatások és minták vizsgálatára.

Végzett szakemberek pályaképe, a professzionalizáció és a professzió sajátosságai

 

A kutatási téma leírása:


A téma keretében már végzett szakemberek pályaképét, elvárásait, annak változásait, az anticipatív elemeket és a pályaszocializáció alakulását vizsgáljuk több szakma, hivatás összehasonlításával.

 

Romák és a többségi társadalom intézményeinek a viszonya

 

A kutatási téma leírása:


A téma keretében a romák élethelyzetét, iskolázottságát, szociális helyzetét, egészségi állapotát vizsgáljuk, elsősorban az intézményekre, ezeken belül is az iskolarendszerre koncentrálva.

 Györgyi Zoltán

Eredeti végzettsége szerint közgazdász, húsz éve foglalkozik oktatáskutatással. nyolcadik éve tanít a felsőoktatásban. Kutatásai jelentős részben az oktatásügyben megjelenő társadalmi egyenlőtlenségek, s főként annak a képzést és a munkaerőpiacot érintő kérdéseivel foglalkoznak. Hangsúlyosan érintik a munkaerő-piaci képzést, így a szakképzést és a felnőttképzést is. E képzési programok amellett, hogy elválaszthatatlanok a gazdasági folyamatoktól, a leszakadó rétegek munkahelyi, s ezen keresztül társadalmi integrációjának eszközei lehetnek, lehetnének. Az e témakörbe vágó kutatások elsősorban az említett képzési programok korlátozott társadalmi hatását elemzik. Egyéb munkái között meg kell említeni az iskolaszerkezeti változásokat, valamint a kistelepülések oktatását elemző kutatásokat, amelyek fókuszpontja gyakran ugyancsak a gazdaság és az oktatási intézményrendszer kölcsönhatásának elemzése. Kutatói tevékenysége során 16 kutatást vezetett, megjelent 10 önállóan, vagy társszerzővel publikált kiadványa, 30 könyvfejezetként megírt tanulmánya, 25 folyóiratcikke, valamint szerkesztett öt, részben angol nyelvű kiadványt is.

      Témakiírások:

Nemzeti szakképzési rendszerek társadalmi-gazdasági beágyazottsága

A kutatási téma leírása:

Az Európai Unióban az oktatásügy deklaráltan nemzeti hatáskör, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben - a hasonló gazdasági és társadalmi folyamatok következtében - megfigyelhető a nemzeti oktatási rendszerek közeledése. Ezzel ellentétben a szakképzésre, amely az oktatási rendszeren belül a legszorosabban kötődik az egységesülő gazdasághoz, kevéssé jellemző a közeledés. A kutatás az európai országok szakképzését érintő legújabb folyamatok feltárása mellett arra vállalkozik, hogy értelmezze nemzeti szakképzési rendszerek társadalmi-gazdasági beágyazottságát, s rámutasson az eltérő fejlődési utak okaira, következményeire.

Társadalmi egyenlőtlenségek a hazai felnőttképzés területén

A kutatási téma leírása:

A felnőttképzés a képzési rendszer szükségszerűen legszínesebb eleme. Funkciói, célközönsége, az oktatás tartalma nagyon sokféle. E sokszínűség egyrészt a legkülönbözőbb társadalmi rétegek legkülönbözőbb igényeinek kielégítését teszi lehetővé, másrészt az egységes koncepció és egységes irányítási, finanszírozási rendszer hiányában könnyen kirekeszti a tanulási lehetőségekből azokat a rétegeket, amelyek - a legkülönbözőbb okokból képtelenek bekapcsolódni az adott kínálatba, képtelenek saját igényeiket megfogalmazni, érdekeiket érvényre juttatni. A kutatás a hazai felnőttképzés területén tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségeket, azok hátterét, okait, következményeit tárja fel

Hiányos iskolai végzettségű fiatalok a munkaerőpiacon

A kutatási téma leírása:

A téma az iskolarendszerből hiányos iskolai végzettséggel kilépők társadalmi beilleszkedésével foglalkozik. A doktori hallgatók a téma keretében megismerkedhetnek a jelenséggel, társadalmi és az oktatási rendszerre visszavezethető okaival, következményeivel, valamint azokkal kísérletekkel, vagy -- egyes esetekben -- már intézményes megoldásokkal, amelyek ezt a társadalmi problémát orvosolni igyekeznek. Lehetőséget kapnak arra, hogy a témavezető kutatásaiba bekapcsolódjanak, eközben megismerkedjenek a hazai és a külföldi szakirodalommal, a téma feldolgozását elősegítő szociológiai módszerekkel, illetve kapcsolatot teremtsenek a témában jártas gyakorlati szakemberekkel.

Karasszon Dezső

Orgonaművész, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának oktatója. 2002-ben nyert PhD minősítést a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Doktori disszertációja címe: Synopsis Gradualis (A gregorián ének és a magyar református istentisztelet). 2007-ben védte meg habilitációs munkáját Budapesten, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, „A magyar református egyházzene tankönyve” címmel.

1988-ban meghívást kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatára (jelenleg: a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara), ahol kezdetben az egyetemes zenetörténetet oktatása volt a feladata. 1991-ben az orgona-, azután1994-ben az egyházzene-tanszak megalapításában vett tevékenyen részt.Az utóbbi években a kiemelkedő tehetségek gondozásának célkitűzésével létrejött Gulyás György Szakkollégium igazgatási feladatait is ellátja. Oktatói munkája elismeréseképpen 2006-ban Weiner Leó Díjban részesültem.Az évek során számos mesterkurzust vezteett, többek között Herfordban (Németország), Budapesten, Győrben, Miskolcon és Debrecenben. Számos nemzetközi és hazai orgonaverseny zsűrijében tevékenykedett, például Wiesbadenben (Németország), Budapesten, Győrben és Szekszárdon.

Orgonaművészként elsősorban a régi mesterek korhű megszólaltatásának a problematikájában igyekezett elmélyedni. Legelső szóló-lemeze, amelyen G. Frescobaldi canzonáit játszik, 1986-ban elnyerte „Az év hanglemeze” kitüntető címet. Számos új orgonaművet is keresztvíz alá tartott.

  Témakiírások:

A stílusismeret jelentősége az alap- és középfokú hangszeroktatásban.

 A kutatási téma leírása:

A kérdéskör fontossága közismert, a konzekvenciákat azonban még nem rendszerezte senki.

A feldolgozás hangszerenként, hangszercsoportonként ajánlott.

Például:

…jelentősége…a billentyűs, vagy: …a fafúvós, vagy akár: …a gitár-oktatásban.

 

X. Y. zeneszerző életműve a hangversenyteremben (esetleg: a templomban) és az iskolában.

 A kutatási téma leírása:

A 20-21. században számos magyar zeneszerző alkotott és alkot pedagógiai célzatú, de hangverseny-rangú kompozíciókat (sorozatokat), Bartókkal-Kodállyal párhuzamosan, illetve utánuk is. Az ilyen életművek „bifokális” optikában értékelendők: az analitikus és a pedagógiai megfigyelések kölcsönösen kiegészítik, sőt megvilágítják egymást.

Az értékelő bemutatás szerzőnként ajánlott.

Például:

Koloss István (1932-2010) életműve… és az iskolában.

A liturgikus rendszerek pedagógiai konnotációi.

 A kutatási téma leírása:

A kérdéskör két egymással látszólag ellentétes irányból is megközelíthető (-endő):

a/ Hogyan lehet adott lit. rendszer előadói szintű ismerőjévé-értőjévé nevelni, illetve

b/ Hogyan nyerhető értékes koncepcionális gazdagodás adott lit. rendszerből az egyetemes zenepedagógia számára?

Például:

A tridenti liturgia, mint a jelenkori zenepedagógia kihívása.

A graduál-ének a templomban és az iskolában egykor és ma.

A korál-kompoziciók interpretációjának és oktatásának módszerei.

 

A korál-kompoziciók funkciói és (ezek összefüggésében jelentkező) típusai,

didaktikai sorrendjük, végül az oktatásuk során követendő utak (elkerülendő tévutak).

Kozma Tamás

Nevelésszociológus, felsőoktatás-kutató, az MTA doktora. 1981–2000 között az Oktatáskutató Intézet főigazgatója, 1994-től a Debreceni Egyetem tanára, az egyetem Felsőoktatási K&F Központjának vezetője. Kutatási területe a társadalmi tér és az oktatási rendszer kapcsolata, valamint a felsőoktatás és a felsőoktatási politika nemzetközi összehasonlításban. E tárgykörben megjelent munkái: Határokon innen, határokon túl (2002), Kisebbségi oktatás Közép-Európában (2005) (társszerzőkkel), A Bologna-folyamat Közép-Európában (2008) (szerk., Rébay Magdolnával közösen); Az iskola térben, időben (2011, Forray R Katalinnal közösen).

   Témakiírások:

Nemzetközi összehasonlítások a felsőoktatás és felnőttoktatás területén

A kutatási téma leírása:

A felsőoktatás és felnőttoktatás (harmadfokú képzések) rendszereinek nemzetközi összehasonlítása, felsőoktatási és felnőttoktatási modellek társadalmi elemzése, új kezdeményezések felkutatása, leírása és elemzése a harmadfokú (középfok utáni) képzések területén. A nemzetközi felsőoktatás-kutatások új tendenciáinak föltárása.

Regionális kutatások a harmadfokú képzésben

A kutatási téma leírása:

A társadalmi tér és a harmadfokú képzés általános összefüggéseinek föltárása és bemutatása. Harmadfokú intézmények (intézményrendszerek) és fölvevő körzeteik összefüggéseinek kvantitatív és kvalitatív elemzése. Kisebbségi (felekezeti, alapítványi stb.) intézmények betagolódásának vizsgálata a harmadfokú képzés regionális, országos (állami) és transznacionális rendszereibe. Kisebbségi (nemzeti, etnikai, felekezeti stb.) társadalmi csoportok elhelyezkedése a harmadfokú képzés intézményeiben és intézményrendszereiben.

Kisebbségi oktatás Közép-Európában

A kutatási téma leírása:

Közép-Európa – amelyen elsősorban a volt szocialista országokat értjük – jellemzően tele van kisebbségekkel. Iskoláztatásuk és felsőoktatásuk azonban alig jelenik meg az oktatásstatisztikákban. Ennek oka az a bizonytalanság, amellyel mind a nemzetállamok, mind az Európai Unió a kisebbségi kérdésekhez viszonyul. Új információkat csak kutatással lehet megbízhatóan megszerezni. Aki ebben a témában dolgozik, az majd föltárja a kisebb és nagyobb nemzeti (’etnikai’), vallási stb. közösségek törekvéseit, amint azok egy-egy intézményalapításban, programindításban, nyelvválasztásban stb. megnyilvánulnak. Különös figyelmet kell majd fordítania a rendszerváltozások két hullámára (az 1990-es, ill. a 2000-es évek), amelyben mind a kisebbségi törekvések, mind azok ’kezelése’ eltérő politikai eszközökkel ment végbe.

Polónyi István

2000 óta a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, (korábban az OKI illetve FKI oktatáskutatója, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pénzügyi főosztályvezetője). Legfontosabb kutatási területe az emberi erőforrások fejlesztése, oktatáspolitika, oktatás-gazdaságtan, kutatás- és innováció gazdaságtan. 20 könyv írója illetve szerkesztője. Legismertebb a Timár Jánossal közösen írt „Tudásgyár vagy papírgyár” (Új Mandátum K Bp. 2001), amely igen nagy visszhangot keltett, valamint az „Oktatás gazdaságtana” című (Osiris K. Bp. 2002) könyve, amely széles körben használt tankönyv a pedagógusképzésben. Legfrissebb könyvei az „Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság” (Nemzeti tankönyvkiadó Bp. 2008), „Az akadémiai szféra és az innováció” (Új Mandátum K. Bp. 2010) valamint „Az ezredforduló hazai oktatása.”(Új Mandátum K. Bp. 2011). Ezeken túl mintegy 50 könyvfejezet illetve kutatási kiadvány, több mint 80 szakcikk és számos egyéb közlemény szerzője. Munkáira mintegy 500 hivatkozást ismer. Alapítója és törzstagja a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskolájának, és témavezetője a DE. Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programnak. Az Educatio folyóirat szerkesztő bizottsági tagja.

       Témakiírások:

A humánerőforrás fejlődésének és fejlesztésének gazdasági összefüggései

A kutatási téma leírása:

 A meghirdetett téma oktatás-gazdaságtani megközelítésű területei:

- az oktatás és a demográfia összefüggései,
- az oktatás és a gazdaság illeszkedése, összefüggései, az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata,
- az oktatás különböző szintjeinek és területeinek finanszírozása,
- az oktatásgazdaságtan és az oktatáspolitika összefüggése
- az oktatás megtérülésének, hatékonyságának, gazdaságosságának kutatása

Az oktatás és a gazdaság illeszkedése, összefüggései, az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata

Az oktatás és a gazdaság illeszkedésének, összefüggéseinek különböző aspektusokból történő elemzése. A foglalkoztathatóság összefüggése a képzés tartalmával és a munkaerő-piaci kereslettel, valamint a gazdasági szereplők elvárásaival.

Az oktatás különböző szintjeinek és területeinek finanszírozása, hatékonysága, gazdaságossága, megtérülései .

A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás, és a felnőttképzés finanszírozási sajátosságai, és a finanszírozás összefüggése az oktatáspolitikával. A finanszírozás hatékonysági és méltányossági összefüggéseinek elemzése. Az oktatás egyéni és társadalmi megtérülési kérdései. Az oktatás gazdaságosságának vizsgálata.

Szabó László Tamás

A neveléstudomány doktora, oktatáskutató. 1994-óta a Debreceni Egyetem oktatója, 2002-óta egyetemi tanár, 2004-től a Pedagógia Tanszék, majd 2007-től a Neveléstudományok Intézetének igazgatója. Fő kutatási területei: didaktika és tantervelmélet; összehasonlító tanár- és tanárképzés-kutatás; iskolai életvilágok hermeneutikája. Az utóbbi évek írási: Bevezetés a tanári mesterségbe (2010), Werte in der Schule (2009), A tanár visszanéz (2009), Neveléstudomány és globalizáció (2009), Quality: the case of teachers and teacher education (2009).

Témakiírások:

A „finn csoda” és annak háttere: iskolarendszerek hozama tanulói teljesítmények fényében: összehasonlító elemzés

A kutatási téma leírása:


** A PISA sokk: értelmezési kísérletek sikeres és kevésbé sikeres iskolarendszerek teljesítményének magyarázatára társadalomtörténeti, tantervi, tanárképzési, és pedagógiai nézőpontból **

A téma aktualitása

A „PISA–sokk” a tanügyi diskurzus egyik (ismételt) vezető témájává tette az iskolai teljesítmények problémakörét, tekintettel arra a körülményre, hogy a hazai iskolarendszer teljesítménye – a korábbi nemzetközi méréses vizsgálatokkal (IEA) szemben – a PISA tantárgyi vizsgálatokban rendre az átlag körüli illetve az alatti tartományokba került. A jelenség magyarázatával, értelmezésével foglalkozó írások zöme jobbára tanterveinket és a hazai iskolarendszer domináns tanítási eljárásait jelöli meg a mérsékelt teljesítmények okaiként.

Folyamatosság és megszakítottság: iskolai műveltségi kánonok változásai tanterv tükörben

  A kutatási téma leírása:


A jövő(?) képlete – úgymond – a vegyes médiumú kommunikáció (betűalapú és képalapú). Kérdés, hogy „posztmodern” változásnak kitapinthatóak–e az előzményei az iskolai műveltségeszmény hordozóiban, a tantervekben, tantervi irodalomban. Egyetemi oktatóként is érzékelünk komoly különbségeket a „mi” (felnőttek, oktatók” és az „ő” kultúrájukban (fiatalok, egyetemi hallgatók).

Tóth Zoltán

A kémia tantárgypedagógiai kutatásainak legfontosabb területei: a fogalmi fejlődés, a fogalmi váltás vizsgálata. Ebben kiemelt szerepet játszik a tanulók, tanulócsoportok tudásszerkezetének feltárása és modellezése a tudástér-elmélet és a szóasszociációs módszer segítségével. Kutatásainak elméleti kerete a konstruktivista pedagógia. A doktoranduszaival elért tudományos eredményeiről több mint egy tucat külföldi folyóiratban megjelent publikációban és számos nemzetközi konferencián számolt be. Kutatási eredményeit olyan kémiatankönyvek írásában hasznosítja, amelyekben kiemelt szerepe van a metafogalmi ismereteknek, a fogalmi váltást elősegítő tankönyvi szövegeknek és a tananyag problémaközpontú feldolgozásának. Négy nemzetközi és két hazai folyóirat szerkesztő vagy tanácsadó testületének tagja. Munkásságáért Széchenyi István Ösztöndíjban és Rátz Tanár Úr Életműdíjban részesült.

Témakiírások:

A konstruktivista pedagógia

A kutatási téma leírása:

A kurzus célja a konstruktivista pedagógia alapjainak, tanításban való felhasználásának megismerése, a fogalmi fejlődés, fogalmi váltás folyamatainak feltárása. További cél a naiv elméletek és tévképzetek kialakulásának okait feltárni, s felkutatni azokat az eszközöket, módszereket, amelyek segítik a fogalmi váltást.

A tudásszerkezet vizsgálata

A kutatási téma leírása:


A kutatás célja a tudásszerkezet feltárására és modellezésre alkalmas empirikus módszerek (fogalmi térképezés, szóasszociációs módszer, Galois-gráf, tudástér-elmélet) alapjainak és alkalmazási lehetőségeinek megismerése.

Tantárgy-pedagógiai kutatások kémiából

A kutatási téma leírása:

 

A kurzus célja a kémia tanításával-tanulásával kapcsolatos kutatási eredmények megismerése, különös tekintettel a hazai vonatkozásokra.

I. Oktatáskutatás és alkalmazásai alprogram

Buda András

Doktori dolgozatában a mérnöktanárok pályaválasztástól pályakezdésig tartó időszakát vizsgálta, de később érdeklődése az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő felhasználása felé fordult. Számos kutatást vezetett ezen a területen, az országos felmérések mellett kiemelt figyelmet szentelt a régióban, ezen belül is elsősorban a debreceni oktatási intézményekben zajló folyamatok feltérképezésének. Különböző pályázatokban (OTKA, HEFOP, TAMOP) irányította az IKT eszközökkel kapcsolatos fejlesztéseket, kutatásokat, vezetett képzéseket, továbbképzéseket. Jó néhány konferencia programtanácsában, szervezőbizottságában vett részt, ezek közül kiemelkednek az Országos Neveléstudományi Konferenciák és a Kiss Árpád Emlékkonferenciák. Kétszer nyerte el a Pro Regione ösztöndíjat, 2003-ban pedig a Békésy György posztdoktori ösztöndíjat.

Témakiírások:

 Információs és kommunikációs technológiák pedagógiai kérdései

 A kutatási téma leírása:

Az oktatás - elsősorban a közoktatás és a felsőoktatás - történéseinek,
folyamatainak, az intézmények belső világának tanulmányozása. Kiemelten preferált
terület az információs és kommunikációs technológiák által indukált változások
kutatása, ezen eszközök használatával, alkalmazásával kapcsolatos kérdéskörök, a
szocializációs hatások feltérképezése és a kérdések megválaszolása.

Buda Mariann

Egyetemi oktatói, kutatói pályája kezdetén neveléselméleti, majd nevelésszociológiai és didaktikai kérdésekkel foglalkozott. Néhány éve kutatja az iskolai erőszak problémakörét, különösen a gyermeki agresszió egy sajátos formáját, az iskolai zaklatást. A zaklatást nem egyének problémájának, hanem egy közösség működési zavarának tartja. Empirikus kutatása jól alátámasztja azt a feltételezést, hogy az osztály klímája jelentősen befolyásolja a gyeremekek közötti erőszak szintjét. Könyvei: Tanulástanítás, Budapest: Dinasztia, 2007, 186p., A gyermeki agresszió, Budapest: Dinasztia, 2006. 152.p., A tehetséges gyermek, Budapest: Dinasztia, 2004, 135.p., Az iskola szellemisége és a társadalmi gyakorlat, Debrecen: KLTE Neveléstudományi Tanszék, 1999. 167 p.

 Témakiírások:

Az iskolai magatartás működési zavarai

A kutatási téma leírása:

1. tanulási nehézségek, 2. gyermeki agresszió, iskolai zaklatás.

 Iskolai zaklatás

 A kutatási téma leírása:

Célok:

  1. Megismertetni a jelenséget mint interdiszciplináris elméleti és kutatási problémát.
  2. Bemutatni a jelenséggel kapcsolatos védő- és rizikófaktorokat a társadalmi beágyazottság különböző szintjein.
  3. Felkészítés, attitűd- és szemléletformálás a probléma felismerésével, megelőzésével és kezelésével kapcsolatosan.

Változatok a tanári szerepre: a reflektív tanár

A tanítás és a tudás fogalmának változásai

A kutatási téma leírása:


A tudáskoncepció hatása az oktatáspolitikára és az iskolai folyamatokra.

Bujdosó Gyöngyi

Kutatásainak középpontjában a tudásátadás modern irányzatainak vizsgálata és fejlesztése áll. Kezdetben a nyomtatott és monitoron olvasandó szövegek, tananyagok technikai létrehozásának módozataival és eszközrendszerével foglalkozott. Ezt követően a számítógéppel segített kollaboratív munka fejlesztési módszereit kutatta. Felfedezve a technika nyújtotta lehetőségek és azok felhasználási módozatai között meglévő távolságot, kutatásai a számítógép közvetítésével átadható és megjeleníthető információk hatékonyságának vizsgálatai felé fordultak. Bevezette az e-learning, általánosan az elektronikus tananyagok létrehozásának elméletébe a kiberklíma fogalmát, ami mindazon hatások együtteseként fogható fel, amelyek a tanulás, az információbefogadás közben jelentkezhetnek. A kiberklíma magába foglalja a web-designhoz, a web-ergonómiához, a web 2-es eszközökhöz tartozó elméleteket csakúgy, mint a modern oktatási és tanuláselméleteket, és csak ezek kombinációjaként létrejövő egységként képzelhető el. Ezen belül az egyik hangsúlyos kutatási területe a nemek információfeldolgozási, internet- és számítógép-használati szokásai közötti különbségeknek a feltárása, elemzése, az eredmények beépítése az elektronikus tananyagok, tágabb értelemben a számítógép által közvetíthető információk létrehozásának elméletébe és gyakorlatába. Kutatásainak eredményeit számos hazai és külföldi cikk és tanulmány tartalmazza.

Témakiírások:

Elektronikus tananyagok tervezésének elmélete

 

A kutatási téma leírása:

 

Kulcsszavak: vizuális kommunikáció, elektronikus tanulási környezetek és eszközök, információadás és -feldolgozás hatékonysága, szociális és nemi különbségek feltárása és figyelembe vétele

E-tanulás és e-tananyagok hatékonysága

 

A kutatási téma leírása:

 

A szaktanárok által készített – rohamosan növekvő számú – elektronikus tananyagok hatékonyságvizsgálata jól láthatóan elkerülhetetlen. Fontos feltárni, melyek azok az elektronikus tananyagokba beépíthető eszközök és módszerek, amelyek motiválttá, a tanulás iránt elkötelezetté tehetik a tanulókat. Amelyek intenzívebbé, hatékonyabbá tehetik a tanulást a diákok számára a számítógéppel támogatott, az on-line, illetve az e-learning típusú tananyagok esetén.

Szükséges foglalkozni e téren a pedagógiai, didaktikai új módszerekkel, az informatikai eszközökkel, az új technológia (mint például az internet Web 2-es szolgáltatásai, e-learning keretrendszerek) nyújtotta lehetőségekkel, és ezek összeegyeztetésével az adott szakmódszertani igényeivel.

Vizsgálandó a tanulók nemi, szociális, kulturális és egyéb különbségeinek hatása a tanulásban, az elektronikus tananyagok felhasználásában. Fel kell tárnunk, hogyan tudunk alkalmazkodni az egyes jellemző csoportok igényeihez, illetve hogy mi módon teremthetjük meg a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét.

Chrappán Magdolna

Pályáját tanárként kezdte egy olyan középiskolában, amely egy, a teljes iskolai tevékenységrendszerre kiterjedő alternatív pedagógiai modellt valósított meg. Kutatási területe is alapvetően a pedagógiai praxisban gyökerezik: az iskola komplex szervezeti rendszere, a különböző pedagógiai célkategóriák és adekvát tevékenységek kapcsolata, különös tekintettel az integrált tantervi-tantárgyi működésre. Felsőoktatási tevékenysége az óvodapedagógus és tanárképzés területéhez köthető, e két terület tartalmi és strukturális fejlesztése, valamint konkrét intézményi-képzési megvalósítása jelenti az elmúlt évek fő tevékenységét, ehhez kapcsolódnak különféle pedagóguskutatásai, valamint a kompetenciaalapú oktatás oktatáspolitikai hátterének, iskolai implementációinak vizsgálata.  Munkái között három társzerzős monográfia, továbbá mintegy ötven tanulmány, könyvfejezet, természettudományos tanterv és több mint hetven konferencia-előadás szerepel. Több elismerés közül a legrangosabb a 2007-ben kapott Kiss Árpád-díj.

      Témakiírások:

Tanterv- és programfejlesztés

A kutatási téma leírása:

 

A legújabb aktuális hazai és nemzetközi trendek

 

A kutatási téma leírása:

Az iskola szervezeti paraméterei

A normális és anormális szervezeti működés összefüggései az iskolai hatékonysággal rendszer- és egyedi szinten.

Csépes Ildikó

Fő oktatási és kutatási szakterülete az idegen nyelvi mérés és értékelés. Ph.D fokozatát is ebben a témakörben szerezte, melyben azt vizsgálta, hogy a szóbeli páros vizsgaformátum egyes változói milyen hatást gyakorolnak a létrejött diskurzusra és legfőképpen a mért nyelvi teljesítményre. Az idegen nyelvi mérés területén több magyarországi projektnek is résztvevője volt (a British Council által támogatott angol nyelvi érettségi vizsgafejlesztési projekt és a hozzá kapcsolódó tanártovábbképzések). 2004 óta tagja és jelenleg elnöke az Oktatási Hivatal alá tartozó Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületnek. Egyéb szakmai érdeklődése és kutatási területei: nyelvtanulási elméletek, nyelvoktatási áramlatok és módszerek; pszichometria alkalmazása az alkalmazott nyelvészeti, különösen a nyelvpedagógia tárgyú kutatásban. A munkái közül a legfontosabbak a Peter Lang akadémiai kiadónál megjelent angol nyelvű publikációi (egy monográfia és két tanulmánykötet, melynek társszerkesztője), és egy itthon megjelent, társszerzővel írt kézikönyv, mely a szóbeli nyelvvizsgáztatás legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja próbavizsgákon rögzített teljesítmények illusztrálásával.  


Hosszabb önéletrajz és a publikációi tételesen az Angol-Amerikai Intézet honlapján találhatók: 
http://ieas.unideb.hu/csepes

Témakiírások:

Idegen nyelvi mérés és értékelés

 

 A kutatási téma leírása:

Az idegen nyelvi mérés és értékelés bármilyen aspektusa osztálytermi értékelés vagy standardizált mérés keretei között; az adott gyakorlatot előíró/támogató vagy csak a mögött meghúzódó oktatás politikai megfontolások; a tanulók egyénre szabott értékelési formái

Angol nyelvpedagógia: nyelvi készségfejlesztés, az interkulturális kommunikatív kompetencia fejlesztése és mérése

 

 A kutatási téma leírása:

 

A négy nyelvi készségterület fejlesztésének bármilyen aspektusa és azok összefüggései adott kontextuális változókkal (tanulói, tanári vagy tanulási közeghez kapcsolódó változók); az interkulturális kommunikatív kompetencia fogalma, a fejlesztés lehetőségei, a tanulók és tanárok szemléletét befolyásoló tényezők.

Angoltanár-képzés

 

A kutatási téma leírása:

 

Az angoltanár-képzés bármilyen kérdése, mely a képzés tartalmi vagy módszertani vetületét vagy a képzés során formálódó szemléletet vizsgálja

Csernoch Mária

A Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatika Tanszék egyetemi docense. Doktori fokozatát 2006-ban szerezte, disszertációjának címe: Irodalmi művek szókészletének statisztikai elemzése és matematikai modellezése. 2012 februárjában habilitált a De Nyelvtudományok Doktori Iskolájában. Előadásnak címe: Newly Introduced Word Types in Novels, in Their Adaptations, and in English Teaching Materials. Eddigi szakmai pályafutása alatt 45 publikációja jelent meg, 1 monográfiát írt, s 3 könyvnek volt társszerzője. Okatat(ott) a Debreceni Egyetem Informatikai Karán, Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában és a Miskolci Egyetemen. Részt vesz a Magyar Géniusz Program munkájában.

Témakiírások:

Informatikaoktatás didaktikai kérdései

 

 A kutatási téma leírása:

 

A témakör az informatikaoktatás sajátságaiból adódóan foglalkozik a tantárgy problémáit megfogalmazó legfrissebb jelentések elemzésével, ezen jelentések által megfogalmazott javaslatokkal, a megvalósíthatóság lehetőségeivel a hazai és más európai országok oktatási rendszereit vizsgálva. Különösen hangsúlyt fektetünk a tanárképzés, valamint a mérési és értékelési módszerek elemzésére és kidolgozására. Folyamatosan végezzük elsőéves informatika és természettudomány szakos hallgatók informatika-tudásmérését összehasonlítva más mérésekből származó eredményekkel. A hatékonyságvizsgálatok során a különböző szintű metakognitív megközelítések összehasonlítását végezzük az informatikai oktatás részterületein, valamint olyan módszerek kidolgozását és tesztelését, amelyek elsődleges célja a különböző témakörökön belül az algoritmikus megközelítés megfogalmazása és hatékony használata.

Számítógéppel támogatott oktatás

 

A kutatási téma leírása:

 

Ezen nagy témakörön belül elsősorban a számítógéppel támogatott nyelvoktatás kutatása az elsődleges cél. Annak az elméleti háttérnek a megteremtése, amely a számítógépes környezet adta lehetőségeket kihasználva elősegíti mind a természetes, mind a mesterséges nyelvek elsajátításának hatékonyabbá tételét, az alkalmazás hatékonyságának növelését. A természetes és mesterséges nyelvek tanításához kapcsolódó didaktikai kérdések megfogalmazása számítógépes környezetben, a már kipróbált módszerek adaptálásának lehetősége a másik nyelvcsoportra. A nyelvoktatásban használt számítógépes eszközök, szoftverek hatékonyságának vizsgálata, ezen vizsgálati módszerek elméleti megalapozása.

V. Gönczi Ibolya

A Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének habilitált egyetemi docense Fő kutatási területe a hazai gyermekvédelmi ellátórendszer működése, különösen a közoktatás és az alap ellátás kapcsolata, fejlesztése, ezen túl foglalkozik szociálpedagógiával és a közoktatás drogprevenciós, egészségnevelési feladataival. Legfontosabb eredményei a gyermekvédelem, a hátrányos helyzet, a drogprevenció területére nyújtanak betekintést. Jegyzetei, szöveggyűjteményei jelentek meg.

Témakiírások:

1. Gyermekvédelem professziók metszéspontjában

A kutatási téma leírása:

A köznevelési és a gyermekvédelmi alapellátási intézmények összehangolt munkájának meghatározó elemei, a különböző szakintézményekkel való kapcsolatépítés, kapcsolattartás szabályozási, kontroll mechanizmusai.

2. Társadalmi reintegrációs törekvések és eredmények a fiatalkorúak reszocializációs intézményeiben és nevelési környezetében

A kutatási téma leírása:

A speciális gyermekotthonok (javítóintézetek) cél-és feladatorientáltsága. Jogi, igazságszolgáltatási, gyermekvédelmi, pedagógiai szempontok érvényesülésének összeegyeztethetősége.

 

3. Gyermekvédelmi rendszer és az iskola

A kutatási téma leírása:

A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek, fiatalok inklúziós folyamatának rendszerszemléletű elemzése.

 4. A nonprofit szektor szerepe és jelentősége a gyermekvédelmi ellátórendszerben

A kutatási téma leírása:

A civil szektor tevékenységének szerepe a szociális, gyermekvédelmi ellátórendszerben.

 

5. Gyermekvédelmi szakellátásban élő, „HHH” gyermekek a társadalmi intézmények hálójában, a szakmaközi együttműködés jellemzői

A kutatási téma leírása:

A hazai közoktatási, a szociális és a gyermekvédelmi intézményrendszer elemzése. A szakmai együttműködés gyakorlatának kritikus pontjai. A HHH-gyerekek társadalmi integrációjának/reintegrációja sikerességének mutatói, segítő, vagy gátló tényezői. Kimutathatók-e eltérések a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek gondozási helyének típusát tekintve?

Imre Anna

Közel két évtizedes kutatói munkássága során több tématerülettel foglalkozott: területi megközelítésű munkák mellett kisebbségi kutatásokkal, az iskolázás kiterjedésével és ennek hatásaival, a tanulói továbbhaladás és az iskolai eredményesség kérdéseivel, kapcsolatával. Ez utóbbi kérdéskör keretében az utóbbi években a tanulói továbbhaladást és az élethosszig tartó tanulást segítő rendszer- és intézményi szintű megoldások és az ezzel összefüggő változási folyamatok elemzésére is kiterjesztette figyelmét. Munkáját az oktatáspolitikai és szociológiai nézőpont és eszközök kapcsolatának keresése és alkalmazása jellemzi. Kutatómunkája mellett nemzetközi indikátorfejlesztő munkában és összehasonlító vizsgálatokban vett részt, több témában. Munkái közül a legfontosabbak: egy monográfia, két folyóiratszám szerkesztése, két magyar nyelvű szerkesztett kötet, több külföldi publikáció szerzőtársakkal.

  Témakiírások:

A tanári munka és tanári pálya kérdései

 A kutatási téma leírása:

A kutatás célja a pedagógusmunka és a pedagóguspálya legfontosabb kérdéseinek elemző igényű körüljárása. A kutatás során bemutatásra kerülnek a tanári munka sajátosságai és az ezekben bekövetkezett változások és kihívások (oktatási expanzió és élethosszig tartó tanulás, multikulturális környezet, eredményességgel összefüggő elvárások, új tanuláselméletek, stb.), a tanárrá válás és a tanári pálya legfontosabb szakaszai (képzés, pályára segítés időszaka, tanári folyamatos fejlődés). A kutatás kitér a tanári munka összetevőire, a szükséges tanári kompetenciákra, ezek továbbképzések és együttműködések révén történő fejlesztési lehetőségeire illetve értékelési és elszámoltathatósági kérdéseire. A kutatás során figyelemmel igyekszünk lenni az egyes területek közötti kapcsolatokra, az oktatáspolitikai megközelítések elemző bemutatására és a nemzetközi összehasonlítások lehetőségére egyaránt. 

Kovácsné Bakosi Éva

Témakiírások:

Játék, játékosság, mint az óvodáskorúak alaptermészete és az óvodai nevelés eszköze (óvodapedagógiai kutatás)

 

 A kutatási téma leírása:

 

A játék és a játékosság sokoldalú vizsgálatra ad lehetőséget azáltal, hogy a játék társadalmilag meghatározott tevékenység, intrinzik motiváció mozgatja, az óvodáskorral bezáróan a gyermek önkifejezésének és fejlesztésének, tanulásának leghatékonyabb eszköze.

(Konkrétabb témák: Proszociális jellemzők, megnyilvánulások a játékban; A tanulás tanulása a játékban.; A pedagógus játékbeli szerepének értelmezései nemzetközi összehasonlításban;  Játékrontó társadalmi környezet.)

Elsősorban a dokumentumelemzés, a megfigyelés és a kérdőíves módszerek alkalmazása várható.

 

Pályaszocializáció eltérő képzési környezetben (felsőoktatási kutatás)

 

A kutatási téma leírása:

Az óvodapedagógussá válás folyamatában a képzési és kimeneti követelmények szerinti kompetenciák tanulmányozása néhány választott képzési helyen. A téma tartalmi kibontásához curriculum elemzés és összehasonlítás szükséges, a kérdőíves kikérdezés módszerének alkalmazása tervezhető óvodapedagógus jelöltek, mentor óvodapedagógusok és oktatók körében.

Vizsgálatok óvodapedagógusok körében (társadalomtudományi kutatás)

 

A kutatási téma leírása:

 

A társadalmi megbecsülés újabb hullámvölgyében vannak a pedagógus ranglétrán egyébként is „legalul” elhelyezkedő óvodapedagógusok. Kérdés: Milyen erős és tartós a hivatásérzet a különböző életkorú óvodapedagógusoknál ebben a társadalmi miliőben? A pályakezdők megfelelése, problémái új adatokhoz juttathatják a kutatót. Új utakon jár az is, aki óvodapedagógusi karriereket követ. (Konkrétabb témák: Társadalmi megbecsülés és hivatásérzet; Pályakezdő óvodapedagógusok; Óvodapedagógusi karrierek)

A szóbeli és írásbeli kikérdezésre építhető az adatgyűjtés.

Nagy Ágoston

Phd-fokozatát (2010) a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolában szerezte. Disszertációjának címe: Sportmenedzselés-, és szervezés fejlesztési lehetőségei. Jelenleg a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumában a Testnevelési és Sportközpont testnevelő tanára. Az oktatásban 1992 óta dolgozik. Oktatott tárgyak: testnevelés, kosárlabda, társadalom-egészségtan, sportmenedzsment, tömegsportsport szervezés, edzéselmélet, testnevelés oktatásmódszertan. Korábbi kutatásai során a kosárlabdázás technikai, taktikai, pszichológiai, pedagógiai, élettani hátterét is vizsgálta. Hazai és nemzetközi továbbképzéseken képezte magát. Ebben a témában szerzett tapasztalatait elsősorban jegyzet formájában publikálta, melyet hazai továbbképzéseken adott elő. A HBM Kosárlabda Szövetség edzői bizottságának vezetőjeként vett részt a sportoktatásban és az edzőképzésben. Legintenzívebb kutatómunkája az életminőséggel, a sportstratégiával, az egyetemi sport regionális jelentőségével és szerepével kapcsolatos. A sportoktatás-, nevelés és a sporttudomány témaköre és gyakorlata mint a társadalom kialakításának egyik meghatározó pillére régóta foglalkoztatja. Részt vett ismeretterjesztő és gyakorlati tevékenységekben. A Debreceni Egyetem sportigazgatójaként (2005-2011 között) elmélyült a sport fejlesztési lehetőségeiben. Felmérések és összehasonlítások alapján átfogó programokat dolgozott ki. Szakkönyveket fordít és - a hazai környezetben egyedülálló módon- szakmai honlapot működtet, melyen rendszeresen publikálja kutatásai legfrissebb eredményeit

 

Témakiírások:

Sportpedagógiai kutatások a nemzetközi neveléstudományban

 

 A kutatási téma leírása:

 

A sport értékteremtő szerepe a tudományban a változó politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok között.

A sport és a testnevelés interdiszciplináris tulajdonságai révén számos tudományág kutatási célpontja. A testnevelés és a sport oktatása pedagógiai feladat, melynek során a mozgástanítás az elsődleges, de nem az egyetlen cél. A sporttevékenység eredménye közvetlenül hat a sporttevékenységben résztvevő tanárra és a sportolóra, de közvetve széles körű hatásai vannak, melyek meghatározhatják egy-egy nemzet egészségi állapotát, életminőségét, munkaképességét, gazdasági eredményességét. Ebben az interperszonális kapcsolatban dinamikusan fejlődik a sportolók személyisége. E cél közvetlenül mérhető a sporttevékenység hatékonyságával, ezért a sport-, oktatás, szervezés, kutatás dinamikusan fejlődő tudományterület. A testnevelés és a sportpedagógia tudománya intenzíven vizsgálja a témakört és e kutatások eredményének alkalmazhatósága különösen értékessé teszi már a neveléstudományokkal fiatalon érdeklődő hallgatók körében

Rákó Erzsébet

Témakiírások:

 A gyermekjólét, gyermekvédelem rendszere, jelentősége. Kutatások a gyermekvédelemben: gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek életkörülményei.

A kutatási téma:

 

A kutatás célja a gyerekek társadalmi helyzetére, a gyermekjóléti-gyermekvédelmi rendszerekre vonatkozik. További cél a gyermekvédelmi szakellátásban élő 13-25 éves gyerekek, fiatalok életkörülményeinek bemutatása egy összehasonlító vizsgálat keretében. A kutatás során egy speciális helyzetben levő gyerekcsoportot vizsgáltunk abból a szempontból, hogy a társadalom milyen feltételeket biztosít számukra a szükségleteik kielégítéséhez. Objektív feltételként vizsgáltuk az anyagi-tárgyi feltételeket, az intézményes elhelyezés lehetőségét. Szubjektív feltételként pedig azt a belső rendező elvet, amely szerint az intézményben elhelyezett gyerekek életét az adott feltételeken belül szervezik, illetve, azt hogy ők maguk hogyan vesznek részt ennek alakításában. Az életkörülmények vizsgálatakor kitértünk a gyerekek családi helyzetére, a szülőkkel való kapcsolattartásra, a társas kapcsolataikra, arra, hogyan töltik szabadidejüket, folytatják tanulmányaikat, milyen értékeket tartanak fontosnak. Vizsgáltuk továbbá az alkohol, a drog és a dohányzási szokásaikat, azt, hogy mennyire elégedettek az intézeti környezettel, valamint azt, hogy mit gondolnak a jövőjükről, életükről.

Revákné Markóczi Ibolya

Kutatásai középpontjában a természettudományos problémamegoldó gondolkodás struktúrája és a metakognitív képességek fejlesztése áll. Eddigi vizsgálatai során az általa kidolgozott problémamegoldó stratégiák tudatos alkalmazására épülő tanítási- és tanulási módszerek hatását tesztelte, melyek egyértelműen bizonyították a problémamegoldás mikrostruktúráját jelentő gondolkodási műveletek fejlődését. Egy nemzetközi program keretében kidolgozta a kisiskolások természettudományos tanulási folyamatában szerepet játszó metakognitív staratégiák vizsgáló módszerét és bizonyította, hogy a természet megismerését célzó speciális módszerekkel a problémamegoldás már ebben az életkorban is hatékonyan fejleszthető. Az általa kidolgozott módszerekkel ma is tanítanak biológiát egyes középiskolákban, illetve az általános iskola alsó tagozatában. Problémafeladatai jelen vannak a legismertebb középiskolai biológia tankönyvekhez tartozó munkafüzetekben. Legjelentősebb publikációi között három szerkesztett kötet, egy Németországban is megjelent könyv magyar változata található, melynek társszerzője csakúgy, mint három hazai biológia munkafüzetnek. Munkásságát mintegy 60 tanulmány mutatja be, melyek közül több külföldön, illetve hazai referált folyóiratban jelent meg. Dokumentált hivatkozásainak száma közel 30.

    Témakiírások:

Kooperatív módszerek hatásvizsgálata

 

Altémák:

  1. A projektmódszer hatékonyságának vizsgálata különböző társadalmi háttérrel rendelkező tanulóknál.
  2. A tanulói ön- és peer értékelés a kooperatív módszerek hatásvizsgálatában.
  3. A kooperatív módszerek hatékonysága angol és magyar tanulók körében. 

A téma hiánypótló kutatás nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. A ma egyre inkább terjedő kooperatív módszerek, azok iskolai alkalmazása nem mindig tudatos és tervezett pedagógiai folyamat eredményeként kerülnek be az oktatásba. Éppen ezért nem feltétlenül érik el céljukat, nem biztos, hogy megfelelő hatékonyságúak. Az okok kiderítése nélkülözhetetlenné teszi, hogy legyenek megbízható és az iskolában praktikusan alkalmazható hatékonyságmérő módszerek és eszközök, melyek létrehozása, tesztelése ennek a kutatásnak az egyik legfontosabb feladata. A kutatás a  kooperatív módszerek hatékonyságát különböző szociális háttérrel rendelkező tanulók esetében is vizsgálja annak kiderítése végett, hogy adott helyzetben melyek a leghatásosabb metodikák az ismeretek megszerzésében és alkalmazásában. A kutatás a határon túlra is kiterjed, a különböző kulturális háttérrel rendelkező tanulók vizsgálata révén. 

Természettudományos nevelés

 

Altémák:

  1. 1. Kisiskolások természettudományos gondolkodásának vizsgálata.
  2. 2. A természettudományos problémamegoldó gondolkodás fejlődése.
  3. 3. A szociális háttér hatása a természettudományos attitüdre és tudásra.
  4. 4. A problémamegoldó gondolkodást fejlesztő módszerek a biológia tanításában.
  5. 5. Metakogníció és természettudományok.

A téma részletesebb leírása:

A téma keretén belül a természettudományos oktatás, ezen belül a biológiatanítás és környezeti nevelés társadalmi meghatározottságát, másrészt a természettudományos attitüd, illetve tudás és gondolkodás sajátosságait kívánjuk kutatni. A vizsgálatok részben diagnosztikus jellegűek, melyek részleteikben rávilágítanak arra, melyek azok a területek, ahol tudunk tenni a természettudományos tudás jelenlegi helyzetének javításáért. Továbbá az egyes altémák célja olyan új tartalmak és módszerek kidolgozása, melyek jelenlegi oktatási rendszerünkben is reálisan alkalmazhatók hatékonyabbá téve ezzel a természettudományok tanulási folyamatát.  

Teperics Károly

Az 1990-es évek elejétől foglalkozik oktatáskutatással. Az oktatás területi kapcsolatrendszerének vizsgálatába a földrajz területéről a vonzáskörzet vizsgálatokat emelte át. Kutatása kiterjedt a nemzetközi kapcsolatok (külföldiek a magyar köz-, és felsőoktatásban) kérdéseire és az emberi erőforrások fejlesztésének intézményrendszerrel, területfejlesztéssel való összefüggéseire. A felsőoktatás-kutatásban az intézményi vonzáskörzetekkel párhuzamosan a diplomások munkaerő-piaci viszonyait kutatja. Közoktatási gyakorlattal és kapcsolattal (érettségi elnök és közoktatási szakértő) rendelkező, szakmódszertannal foglalkozó oktatóként a tanárképzés gondjait is ismeri, keresi a természettudományos tanárképzés megújításának lehetőségeit. Témavezetett doktoranduszai a felsőoktatás területi kapcsolatait és a roma integráció kérdéseit vizsgálják. Munkái közül a Debreceni Egyetem területi kapcsolatait bemutató monográfia és a területfejlesztéssel foglalkozó egyetemi tankönyvekbe irt fejezetek a legfontosabbak. Közleményeinek száma 75, ezekre 89 hivatkozás ismert. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia X. Földtudományok osztályának Oktatási Albizottságának, a Magyar Földrajzi Társaság Debreceni Osztályának elnöke.

  Témakiírások:

A természettudományos tantárgyak oktatása a magyar közoktatásban

 

A kutatási téma leírása:

A természettudományos közoktatási tantárgyak jelenlegi helyzetének elemzése révén a megújítás lehetőségeit próbálja a kurzus felvázolni. A csökkenő óraszám és érdeklődés közegében kijelölni azokat a feladatokat, amelyek révén ismét előtérbe kerülhetnek a társadalmi-gazdasági szempontból fontos ismeretek és ismertebbé/kedveltebbé válhatnak a természettudományok. Rövidtávon fontos feladat a tanárképzés problémáinak vizsgálata, reformja, hiszen képzett szakemberek nélkül a romló trend visszafordíthatatlanná válhat.

 Tóth Erzsébet

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett angol szakos tanárként és informatikus könyvtárosként. 2008-ban védte meg doktori dolgozatát informatikából Az internetes keresők lekérdezési hatékonyságának vizsgálata címmel. Kutatási területei: az internetes keresők lekérdezési teljesítményének mérése, a tartalom szerinti visszakeresés problémáinak elemzése hálózati környezetben. Ezen kívül érdeklődési körébe tartoznak a könyvtárpedagógiai kutatások is, különös tekintettel a könyvtárhasználati ismeretek iskolai környezetben történő tanításának vizsgálatára. 2010-ben megjelentetett egy magyar nyelvű monográfiát Hatékony információkeresés a weben címmel. Oktató munkája mellett rendszeresen részt vesz szakmája tudományos rendezvényein. Folyamatosan publikál szakmai lektorált folyóiratokban magyar és angol nyelven. Számos szakmai rendezvényen előadásokat tart.

Témakiírások:

Kutatások a digitális környezetben zajló könyvtárhasználatra nevelés tárgykörében

 

 A kutatási téma leírása:

A tanárjelöltek könyvtáron alapuló önművelődésének, képességfejlesztésének, valamint az információszerzési technikák elsajátításának kérdése az oktatásügy egyik kulcskérdésévé vált. A könyvtár-pedagógiai kutatások egyik kiemelt célkitűzése a könyvtárhasználati ismeretek iskolai környezetben való tanításának vizsgálata. Ez a törekvés szorosan kapcsolódik az iskolai könyvtárban rendelkezésre álló online katalógusok, szakterületi adatbázisok és keresőeszközök használatához, valamint az információ-visszakeresés kapcsán zajló tanulási folyamatokhoz. A tantárgy célja, hogy megalapozza a doktoranduszok ismereteit a keresők tanári használatának hatékonysági mérésével kapcsolatos kutatási tapasztalatok terén és képessé tegye őket további kutatási kérdések megfogalmazására, valamint azok megválaszolását célzó kutatási stratégiák felépítésére.

Online katalógusok, közös katalógusok, szakterületi bibliográfiai adatbázisok szerepe a könyvtárhasználatra nevelésben

A kutatási téma leírása:

A digitális kultúrára nevelés igénye sürgető feladat a közgyűjteményekben, aminek az eszközrendszerét és a módszertanát alaposan feltárjuk és elemezzük. Ennek a feladatnak a megvalósítása a közgyűjtemények együttműködésében képzelhető el. Tanulmányozható, hogy azok milyen eredményeket értek el eddig e téren, milyen megoldandó nehézségek merültek fel számukra.

Digitális kultúrára nevelés a közgyűjtemények rendszerében (a múzeumpedagógia, a levéltári adatgyűjtés és - feldolgozás, valamint a könyvtári felhasználóképzés területén)

Bényei Judit

Az 1990-es évek közepe óta foglalkozik a fiatalok médiahasználati szokásainak kutatásával. Egyaránt vizsgálja a hagyományos és újmédiumok egyénre és közösségekre gyakorolt hatását, illetve a média és a befogadók aktív kapcsolatát. Legújabban a digitális médiumok szerepét és lehetőségeit kutatja az aktív állampolgárság, a kultúra elsajátítás és tudás felhalmozás területén. Külföldi ösztöndíjai során főként az angolszász médiaoktatás modelljével ismerkedett meg és részt vett ennek hazai adaptálásában. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékének docense.

Témakiírások:

Médiapedagógia – Gyermek és ifjúkori médiahasználati kutatások és médiapedagógiai következményeik

 A kutatási téma leírása:


A kurzus céljai, hogy a doktoranduszok ismerjék meg a gyermekkor és az ifjúkor jellemző médiakörnyezetére vonatkozó kutatásokat. Legyenek tájékozottak a digitális gyermekkor médiaintézményeit, tartalmait és a közönség és a média kapcsolatát vizsgáló nemzetközi kutatásokat illetően. Ismerjék meg azokat a médiaelméleti értelmezési kereteket, melyek segítségével megfelelő kutatások tervezhetők és értelmezhetők a médiaoktatás szakemberei számára. Ismerjenek meg adekvát kutatási módszereket az interaktív, digitális média és a felhasználó kapcsolatának kutatására. Cél továbbá a kutatási tapasztalatok alapján következtetések levonása a médiapedagógia számára.

Bodó Sára

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense, teológus-lelkész, mentálhigiénikus. PhD-fokozatát 2001-ben szerzete, disszertációjának címe: A gyász mint a keresztyén ember krízise, és a lelkigondozás lehetőségei.

Eddigi oktatói tevékenység:  

Debreceni Református Hittudományi Egyetem (1991-től):

Gyakorlati teológia: katechetika, valláspedagógia, poimenika, pasztorálpszichológia, valláslélektan, vallási szocializáció.

Evangélikus Hittudományi Egyetem Nyíregyházi Főiskolai Tagozata (óraadóként, 1998-2006):

-valláslélektan.

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen (óraadóként, 1992-től):

-katechetika, poimenika.

Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak, (1997/98)

-katechetika, gyakorlati bibliamagyarázat

DE Hajdúböszörményi Pedagógiai Fősokolai Kar (óraadóként, 1993-1998; 2004-)

-katechetika, valláspedagógia, vallási szocializáció.

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet (óraadóként, 1998-tól):

-mentálhigiénikus szakmai szerepek.

Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) Református Valláspedagógiai Kar (óraadóként 2008-tól),

-valláslélektan, a gyász lélektana, kórházi lelkigondozás.

Témakiírások:

Kutatások a valláspedagógiában

 

 A kutatási téma leírása:

 

A kutatás célja, hogy betekintést nyújtson a valláspedagógiai kutatási területeibe, elméleti és gyakorlati világába. A témák megközelítésében és a vizsgálati szempontokban elsősorban a protestáns (református, evangélikus) szemlélet érvényesül, de ökumenikus, felekezetek közötti nyitottsággal. Cél, hogy a hallgatók oly módon ismerkedjenek meg a legfontosabb új valláspedagógiai irányokkal, elméletekkel és felismerésekkel, hogy értékelni tudják azokat, s szükség és lehetőség szerint a tanultakat integrálni tudják saját pedagógiai szemléletükbe. A kurzus egyéni kutatómunkát is lehetővé tesz, amit közösen megbeszélünk és értékelünk.

Czellér Mária

Kutatói tevékenysége elsősorban az alkalmazott nyelvészet, nyelvtanítás területére terjed ki, de interdiszciplináris módon a neveléstudomány számos területét is érinti. Szakterülete a nyelvoktatás története és módszertana, ezen kívül kutató munkájában fontos helyet foglal el még a hungarológia és a nemzetközi kapcsolatok története. Hat éven keresztül volt a Strasbourgi Egyetem vendégoktatója a Magyar Tanulmányok Tanszékén. Két önálló könyve jelent meg: egy Magyarországon, egy pedig Franciaországban, valamint számos magyar és francia nyelvű kötet szerkesztésében közreműködött. Kutatóként és előadóként több külföldi egyetem meghívottja volt (Aix-en-Provence, Champaign Urbana (Illinois), New York, Osaka, Párizs, Sanghaj, Tokió). Kiemelkedő kutatómunkájáért elnyerte az Állami Eötvös Ösztöndíjat.

  Témakiírások:

Nemzetközi kulturális kapcsolatok Európában

A kutatási téma leírása:

A nemzetközi kulturális kapcsolatok története és jelene, Collegium Hungaricumok Európában, Magyar-francia kulturális kapcsolatok

Pinczésné Palásthy Ildikó

Kutatóként a nyolcvanas évektől kezdődően a drámajáték személyiségre és csoportra gyakorolt hatásának vizsgálatával foglakozik. Elsőként próbálkozott a csoportpszichoterápiás hatásmechanizmusok vizsgálati módszereinek drámacsoportokra való adaptálásával. Ezek segítségével a drámajáték-foglalkozások interakcióinak elemzése révén a központi témák tematikus rendjét, a fokális konfliktusok periodikus szerveződését, a személyes közlések és a csoportstrukturálódás analógiáját igazolta. Hasonló, drámapedagógiára vonatkozó, a drámajáték-foglalkozásokon zajló történéseknek nemcsak leírására, hanem feltárására irányuló kutatásról máig nincs tudomásunk. A kilencvenes években érdeklődése homlokterébe a tanulási zavarok témaköre került: a differenciált fejlesztés elméleteivel, egyéni-tanári szükségleteivel, a speciális fejlesztő technikákkal foglalkozik. Munkacsoportjával pedig a tanítói személyiség sajátosságainak vizsgálatára vállalkozott. Publikációs tevékenységének legfontosabb mutatói: három önálló könyv, három tanulmánykötet szerkesztése, közel nyolcvan tanulmány, több mint húsz jegyzet, szöveg- és feladatgyűjtemény. Kitüntetései: Apáczai Csere János-díj, Tudással Magyarországért Jubileumi Emlékérem, Kölcsey Ferenc Emlékplakett, Tanítóképzésért díj, a Főiskola Tudományos tevékenységéért kitüntetés.

 Témakiírások:

A tanuló teljesítményét és viselkedését meghatározó pszichikus tényezők vizsgálata

 A kutatási téma leírása:

A kutatás célja összefoglalni és elemezni a sikeres tanítás-tanulási folyamathoz szükséges pszichés tényezőket, összevetni az életkori és egyéni sajátosságokkal kapcsolatos kutatások elméleti hátterét, eredményeit és módszertanát, rámutatni az eltérések lehetséges okaira, feltárni a pszichikus funkciók fejlettsége, a gyermek teljesítménye, viselkedése és a háttértényezők közötti összefüggéseket, tájékozódni a vonatkozó hazai és nemzetközi kutatásokban.

 

Vitéz Ferenc

 

Kutatásainak egyik fő iránya a vizuális kommunikáció és retorika – vizuális antropológia (képantropológia) – kritikai kultúrakutatás – szakrális (képi) kommunikáció mezsgyéin belül határozható meg. A képi retorikában vizsgálja a vizuális és szövegelemek viszonyát, a képi reprezentációs módokat, a szimbólumalkotás sajátosságait. A vizuális kommunikáción belül a vizuális nevelés kérdéskörét a kommunikáció – szocializáció – fogalomalkotás (mint kulturális közegértelmezés) összefüggésében tartja fontosnak, azt egy kommunikációs és antropológiai modellben helyezi el¸a képalkotást szövegszerű cselekvésmódként értékeli. Több főiskolai jegyzet írója (legutóbb: A tükör hatalma I–II. – Esztétikai, vizuális és szakrális kommunikáció, 2011.); kritikai és esszékötetek, művészeti monográfiák szerzője (legutóbb: Protestáns könyvjegyek, 2011.); szerzői folyóirata (Néző ● Pont) VII. évfolyamába lépett, s eddig 44 kötete jelent meg; szépíróként 1991-ben debütált, regényeket és verseket ír (legutóbb: Az esőnek lába van… – gyerekversek, 2010). Holló László-, Boromisza Tibor- és Brassai Sámuel művészeti díjas.

Témakiírások:

Kutatások a vizuális nevelés területén, kommunikációs kontextusban

 

 A kutatási téma leírása:

 

A vizualitás neveléstudományokban betöltött szerepéről szóló tudományos diskurzusok áttekintésében a vizuális nevelés paradigmatikus átalakulását értelmezzük a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján. A kurzus frissen reagál arra a felismerésre, hogy fontossá vált a szaktudományos publikációk kutatása: a vizualitás jelenség- és funkcióértelmezései iránymutatók lehetnek a szakpedagógia elméleti (a vizuális nevelés tantárgy-pedagógiája) és gyakorlati (a vizuális nevelés módszertana) megközelítéseihez is.

Nagy Mária

1994-ben szerzett kandidátusi fokozatot (dolgozat címe: Tanári szakma és professzionalizálódás), 2002-ben habilitált (értekezés címe: Változások a kilencvenes évek magyarországi közoktatásában), 2007-től egyetemi tanár. Kutatási területei a tanári szakma, tanárképzés, összehasonlító pedagógia területéhez kötik. A kutatási témájához kapcsolódó magyar nyelvű dolgozatainak száma: 72, idegen nyelvű dolgozatainak száma: 9, referált folyóiratokban megjelent tanulmányok száma: 28.

Silye Magdolna

2005 – ben szerezte meg PhD fokozatát, neveléstudományokban. 1980 óta a Debreceni Egyetem AMTC MTK oktatója, kutatója. Kutatási területe: gazdaság-társadalom-nyelvoktatás viszonyrendszer; szaknyelvpedagógia; (szak)nyelvi tantervelmélet (angolszász nyelvterület); szaknyelvi tanterv- és oktatási stratégia tervezés (felsőoktatás). Az elmúlt évek tudományos közleményei: Hallgatói attitűd vizsgálat a szaknyelvi képzésről (2006), Feladat- és tartalomalapú komplex szaknyelvi kommunikációs program-modell leírása (2006), Értve érteni: Nyelvi műveltségi kompetenciák a globális társadalmi környezetben (2006). Összes tudományos közleményére 31 hivatkozást ismer.

II. Felsőoktatási kutatások alprogram

Bocsi Veronika

Legfontosabb kutatási területe az életmód és az időhöz való viszony szociológiája, a szabadidő területe, valamint az értékszociológia. Elemzéseinek fő terepét az egyetemi hallgatók és a campusok világa képezi, vizsgálatainak fő irányait pedig a diákok időfelhasználása, szabadidő-orientációi és értékpreferenciái jelentik, amelyeket a legtöbb esetben az egyetem szervezeti kereteinek, valamint a hallgatók szocio-kulturális hátterének szűrőjén keresztül elemez. A kari struktúrának a diákok életmódjára, értékvilágaira gyakorolt masszív hatását kvantitatív és kvalitatív kutatásokkal mutatta ki, de foglalkozott a modern szabadidőnek a hallgatói életmódban gyakorolt térnyerésével, és az ennek következtében a campusokon kiformálódó újfajta tevékenységstruktúrával is. 26 könyvfejezet vagy folyóiratcikk, valamint egy szerkesztett kötet fűződik a nevéhez. Munkáira több mint húsz dokumentált hivatkozást ismer.

   Témakiírások:

A hallgatói életmód (szabadidő, időfelhasználás, művelődéssel kapcsolatos tevékenységek) jellegzetességei és azt kiformáló tényezők rendszere

 

A kutatási téma leírása:


A hallgatói életmód területe makroszintű társadalmi folyamatok eredményeként konstruálódik – kutatható területet képez az oktatáspolitika, az ifjúságszociológia, valamint életmód- és szabadidő kutatások szemszögéből egyaránt. A lezajló változások jellegzetességeinek feltárására számos eszköz áll a társadalomkutatók rendelkezésére: az időmérleg-vizsgálatok, a tevékenységi formák modellezése, a művelődésszociológiai kutatások stb. mind hozhatnak releváns eredményeket a diákok életmódjának alaposabb megismerésében, az azt alakító tényezők alaposabb megismerésében.

Értékkutatások a campusokon

A kutatási téma leírása:

A témakiírás magába foglalja egyrészt az értékpreferenciák elméleti megközelítését és empirikus kutatását, valamint olyan részterületek vizsgálatát, mind például a munkaértékek vagy az akadémiai értékek világa. A felsőoktatáshoz kapcsolódóan az értékek kutatásának több fókuszpontja is lehetséges, hiszen a hallgatókon kívül vizsgálhatók egyrészt az oktatói preferenciák, valamint maguk az intézmények látens vagy manifeszt értékterei is. A téma megközelítése mind kvantitatív (kérdőív), mind pedig kvalitatív (interjú, fókuszcsoportos interjú) technikákkal megvalósítható.

Fábián Gergely

Legfontosabb kutatási eredményei a globalizációs tendenciák társadalmi hatásainak elemzéséből születtek, amelyben kiemelt figyelmet fordít a globalizáció és lokalizáció párhuzamosan ható folyamataira, amelyek erőteljesen befolyásolják az oktatási rendszerek átalakítását és működését is, különös tekintettel a felsőoktatásra, ugyanis a társadalmi egyenlőtlenségek alakulásában alapvető szerepet játszik az iskolázottság, illetve az oktatási rendszerhez, lehetőségekhez való hozzáférés egyenlőtlen elosztása. A társadalmi hatásokat, az egyes alrendszerek átalakulását elsőként vizsgálta a Talcott Parsons nevéhez kötődő strukturalista-funkcionalista modell alapján, nemzetközi összehasonlításban. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével összefüggésben munkatársaival elsőként kutatta hazánkban a segítő szakmák pályaképét és professzionalizációját, először Magyarországon, majd nemzetközi összehasonlításban. A lokalitás változásainak elemzésére hozta létre Nyíregyházán az első vidéki háztartáspanel kutatási programot, melynek 2008 óta a kutatásvezetője. A vizsgálat a város lakosságának életminőségét tárja fel rendszeres időközönként.

Munkái közül a legfontosabbak: két monográfia, melyből egy Németországban jelent meg, négy magyar nyelvű és két angol nyelvű szerkesztett kötet. 1993-tól tagja a LOSS Project elnevezésű nemzetközi kutatócsoportnak. Németországban Krupp ösztöndíjasként dolgozott meghívott kutatóként. Elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, 2005-ben MTA Bolyai plakettet kapott. 2007-ben a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett, Nyíregyháza Város Tudományos Életéért – Westsik Vilmos – díj, illetve Kövér András emlékérem kitüntetésben részesült. 2009 óta a bécsi székhelyű FH-Campus Wien mesterképzésének rendes oktatója.

   Témakiírások:

Globalizációs tendenciák, tudásváltozás, a tanárképzés és a tanári pálya professzionalizációs kihívásai

A kutatási téma leírása:

Az újkori globalizációs folyamatok gazdasági és társadalmi hatásainak elemzése, különös tekintettel a társadalmi kirekesztettség új formáira, az új szegregációs tendenciákra, amelyek alapvetően befolyásolják a tudástartalmak változásait, a munkaerőpiac átalakulását. Mindezek következményeképpen jelenik meg a multikulturális nevelés problematikája, a nemzetközi standardizáció és a tanári autonómia kérdésköre, ideértve a tanárképzés és a tanári hivatás újabb professzionalizációs kihívásait.

Fehérvári Anikó

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársaként kutatásvezetőként és közreműködő kutatóként is számos vizsgálatban vett részt. Kutatási területe: a közoktatás és szakképzés helyzete, szerkezete, a szakképzés társadalmi partnerei, a szakképzés és a munkaerőpiac illeszkedése, hátrányos helyzetű fiatalok oktatása, az esélyegyenlőség vizsgálata. Az elmúlt évtized legfontosabb kutatásai: a Világ-Nyelv program hatásvizsgálata, az Arany János Tehetséggondozó Program hatásvizsgálata, a gazdasági kamarák szerepe a szakképzésben, felvételi szelekció a középfokú iskolákban, szerkezetváltó iskolák a kilencvenes években, a szakmai gyakorlati képzés átalakulása, a hátrányos helyzetű tanulók szakképzése, lemorzsolódás a szakképzésben, pályakövetési vizsgálatok. Kutatási tevékenysége mellett az Educatio folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, rovatvezetője, főszerkesztő helyettese, az oktatási tárca oktatási indikátorok munkacsoportjának tagja.

  Témakiírások:

Szakképzés és lemorzsolódás

 A kutatási téma leírása:

Az utóbbi években nemzetközi szinten és hazánkban is az oktatáspolitika egyik fő célkitűzése, az oktatásból lemorzsolódók arányának visszaszorítása. Az átfogó kutatás célja annak feltárása, hogy az utóbbi években hogyan alakult a különböző szakképző intézményekben a 
lemorzsolódás aránya, illetve a szakképzés megújítását szolgáló különböző kormányzati kezdeményezések milyen eredménnyel jártak a lemorzsolódás tekintetében. A kutatás a számszerű eredmények mellett azt is feltárja, hogy a szakképzési fejlesztési programoknak milyen hatása 
volt az oktatásból lemorzsolódó tanulók arányára.

Fényes Hajnalka

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdász-szociológusként, és doktori disszertációját 2000-ben védte meg szociológiából „Továbbtanulási szándékok és felvételi esélyek a felsőoktatásban Magyarországon a késői Kádár-korszakban” címmel. Jelenlegi kutatási témái a társadalmi mobilitás és oktatás kapcsolata, különös tekintettel a nemi különbségekre, de érdeklődési körébe tartozik a szociológiai kutatás módszertana is. A DE Neveléstudományi doktori program számos kutatásában résztvevőkutató, illetve témavezetőként és oktatóként is dolgozik a programban. 2010-ben védte meg habilitációs értekezését, és jelent meg az ebből készült könyv: „A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányainak felszámolódása?” címmel. harmincöt lektorált szakmai publikáció szerzője, amelyből hét angol nyelvű.

Témakiírások:

Gender kérdések az osztályteremben

A kutatási téma leírása:

A fiúk mai hátránya az oktatásban, számos vonatkozásban már ismert jelenség. A kutatások szerint a fiúk jelentős kisebbségben vannak a gimnáziumokban, a fiúk társadalmi (iskolai) mobilitása kisebb a középfokú képzésben, a középiskolás fiúk kevesebbet olvasnak, kisebb a klasszikus kulturális fogyasztásuk, és az informális tanulás egyes formáiban (pl. önképzés, kapcsolati tőkeépítés) is hátrányban vannak. A középiskolákban a fiúk emellett kevésbé eredményesek (kevesebb nyelvvizsga, kevesebb tanulmányi verseny részvétel, rosszabb tanulmányi átlagok, szerényebb felsőfokú továbbtanulási tervek). Számos kutatás vizsgálja azt is, hogy melyek a lányok középiskolai nagyobb eredményességének okai (miért mondhatjuk, hogy a középiskola a lányokra van kitalálva). Kutatási kérdéseink: Hogyan lehetne növelni a fiúk középiskolai eredményességét? Kell-e változtatni az értékelés módszerein? Hogyan lehetne ösztönözni a középiskolás fiúkat a nagyobb kulturális aktivitásra? Hogyan lehetne ösztönözni elsősorban a rosszabb társadalmi hátterű fiúkat, az érettségit adó, illetve a felsőfokú képzésben való nagyobb arányú részvételre?

Oktatás és társadalmi mobilitás

A kutatási téma leírása:

Hátrányos helyzetű diákok, nemi különbségek az oktatásban. A Bolognai folyamat hatásai a felsőoktatásban. Kulturális és anyagi tőke szerepe a felsőoktatási hallgatók körében. Kontrextuális elemzés és alkalmazásai oktatási témákra. A diákok eredményességére ható tényezők vizsgálata.

Kiss János

Legfontosabb eredményeit az a kutatási kérdés köti össze, hogy az egyetem és elsősorban az egészségügy kar képzésein oktatott szakmák hallgatóinak pályaképe, munkával kapcsolatos értékpreferenciái hogyan fejlődnek. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatai során módja volt nemzeti sajátosságokat elkülöníteni és általános tendenciákat megállapítani. A szociális munkás képzés úttörő korszakában indított, s csaknem húsz éven átívelő vizsgálatok révén a szakma társadalmi professzionalizációját is nyomon követhette munkatársaival. Az utóbbi években az egyetem tehetséggondozó programjában résztvevő hallgatók képzéssel és a szakmával kapcsolatos tudattartalmainak összehasonlító vizsgálatával foglalkozik. A munkái közül a legfontosabbak: több, mint 30 közlemény, ebből három német nyelven, hat pedig angol nyelven jelent meg. A tudományos szervezőmunkája kapcsán megemlíthető még, hogy alapítója és első vezetője az egészségügyi kar pszichológiai tanszékének, illetve alapító főszerkesztője az "Acta Medicinae et Sociologica" c. tudományos folyóiratnak."

Témakiírások:

A tanári munka érték és attitűdvizsgálataival kapcsolatos kutatásmódszertani kérdések és megfontolások

A kutatási téma leírása:

A kutatás legfontosabb céljai, hogy a hallgatók ismerjék meg a munkával kapcsolatos érték és attitűd alapvető fogalmait. Ismerkedjenek meg D. E. Super munkával kapcsolatos fejlődéselmélettel. Legyenek tájékozottak a tudományos kutatómunka során használható fontosabb standard eljárások tekintetében. Ismerjék meg az alapvető skálázási technikákat, sajátítsák el azok beépítését a kérdőívekbe, szerezzenek gyakorlatot azok használatában.

Kun András István

Témakiírások:

A kutatási téma címe: Munkaerő-piaci információs aszimmetria és az oktatás jelző/szűrő szerepe

A kutatási téma leírása:

1) A végzettség és formális oktatásban való részvétel szerepe a munkaadói szűrésben
2) A báránybőr (sheepskin) hatás empirikus vizsgálata
3) A végzettség szűrő/jelző szerepe többszintű oktatási rendszerek esetében

A munkaerőpiac szereplői közt számos esetben különbség áll fenn a csere tárgyának minőségét (a munkaerő hosszú távú teljesítményét) illetően, azaz az munkavállaló jobban ismeri azt, mint a (leendő) munkaadó. Ennek az információs aszimmetriának a csökkentésére számos mód létezik (felvételi eljárások, munka közben értékelések stb.). Ezek tipikus, esete a munkavállaló teljesítményének a végzettség vagy egyéb iskolai eredmények alapján történő becslése. Amikor a munkaadó ilyen információs eszközként tekint az oktatásra, akkor beszélünk oktatási szűrésről (screening), amikor pedig a munkavállaló saját kiválóságát igyekszik iskolai végzettségének növelésével igazolni, jelzésről (signaling). A szakirodalomban Michael Spence nevéhez köthető az oktatás ilyen szerepéről alkotott első formális modell, amely köré az évek során jelentős elméletcsoport épült és számos empirikus kutatás készült a témában. Jelen kutatási tématerület a felsőoktatás ilyen szerepének vizsgálatáról szól, oktatásgazdaságtani oldalról, és felöleli mind a teoretikus, mind az empirikus vizsgálati irányokat.

A felsőoktatás munkaerő-piaci kereslete

A kutatási téma leírása:

a) A munkaerő-piaci kereslet és a felsőoktatási kínálat szerkezeti megfelelése
b) A felsőoktatási képzési szintek (alap, mester, PhD) iránti kereslet különbözőségei adott ágazat(ok)ban

A felsőoktatás iránti munkaerő-piaci igények mennyiségi, szerkezeti vizsgálata a gazdasági folyamatokkal összefüggésben. A felsőoktatás sokszínűsége, többféle gazdasági-társadalmi szerepe sokszor teszi kérdésessé annak egyik vagy másik vonatkozását, elemét. Hogy csak a leggyakrabban vizsgált kérdéseket nézzük, vita tárgya lehet, vajon mennyiségileg nem kevés vagy éppen túl sok-e a felsőfokú végzettségűek száma ( túl- és alulképzettség), nem veszik-e el a helyet a magasabban képzettek azoktól, akik bár alacsonyabb végzettséggel bírnak, ugyanúgy alkalmasak lennének a munkakör betöltésére (kiszorító hatás)? A témakör megközelíthető az oktatás rendszer nézőpontjából is: vajon változtak-e a munkaerőpiac elvárásai az oktatás ide tartozó szintjeihez képest (például tartalmi vagy épp a végzettség megszerzéséhez szükséges idő szempontjából)? Mindezen és hasonló kérdések tartoznak a megjelölt témakörbe, elsősorban gazdasági nézőpontból (a jelenségek, folyamatok gazdasági következményei, kimutatásai állnak a fókuszban). A téma ugyanakkor alapvetően nem gazdaságpolitikai (nem normatív), de vizsgálható a keretei közt az egyes gazdaságpolitikai intézkedések hatása is.

  Pető Ildikó

1985-ben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán gyógypedagógus végzettséget szerzett, majd 1989-ben pedagógia szakos oklevelet is a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Doktori disszertációját 2006-ban védte meg. Kutatási területe: kisebbségi oktatás, esélyegyenlőség. Az elmúlt évek publikációi: Inkluzív nevelés, stressz és stresszkezelés (2010) SENCO-k Észak-Írországban (2010) Helyettesítő tanárok Angliában. (2008).

Témakiírások:

A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás pedagógiai modelljei

 A kutatási téma leírása:


A kutatás célja, hogy felvázolja a sajátos nevelési igényű tanulók helyét, helyzetét az oktatási rendszerben, a pedagógusok és az iskola feladatát, az oktató-nevelő munkát segítő intézmény- és szakemberhálózatot. Célja, hogy bemutassa pedagógusoknak a sajátos nevelési igényű tanulókkal és a velük való foglalkozással kapcsolatos attitűdöket, hogy az attitűdök módosítására milyen tanárképzési modellek alakultak ki, valamint ezek hatékonysága. A kurzus tisztázni kívánja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos fogalmakat.


Mojzesné Székely Katalin

1984.ben szerzett CSc fokozatot szociológiai tudományokban. 1962-től a Debreceni Egyetem oktatója, 1994-től pedig a Nagyváradi Patium Keresztény Egyetemnek is. Témavezetői tevékenysége során a vezetésére bízott doktoranduszok száma: 5. Kutatási területei: divatszociológia, egyetemes és magyar szociológiatörténet, ifjúságszociológia, hátrányos helyzetű gyerekek kutatása. Az utóbbi évek tudományos közleményei:"Önök ott fent, mi itt lent" (2007), Van közünk egymáshoz (ünnepek és hétköznapok a társadalomban) (2007), Egyszer élünk /Egészség, betegség/...? (2006).

  Szemerszki Marianna

Az Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet munkatársa. Elsősorban a felsőoktatás kérdéseivel foglalkozó kutatásokat végez, különös tekintettel a hallgatók mobilitására, rétegzettségére, élet- és munkakörülményeire. Az utóbbi évek legfontosabb tanulmányai: Frissdiplomások továbbképzése és továbbképzési stratégiái (2010), Az Eurostudent felmérés magyarországi kapcsolódásai (2009), Hallgatók az átalakuló felsőoktatásban (2009), Hallgatók a tömegesedés időszakában – nemzetközi kitekintés (2006). Tudományos közleményeinek száma: 34, ismert független hivatkozások száma: 24.

  Témakiírások:

A felsőoktatás átalakulásának hallgatói vonatkozásai

 

A kutatási téma leírása:


A felsőoktatás átalakulásának a hallgatói létszámot és hallgatói összetételt érintő vonatkozásai. A jelentkezők és felvettek szociológiai összetétele, intézménytípusok szerinti és regionális eltérések. Külföldi hallgatók, nemzetközi hallgatói mobilitás. A végzett hallgatók vizsgálata.

 Szabó Ildikó

1964-ben érettségizett a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban. 1969-ben magyar-orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a debreceni KLTE-n. 1988-ban lett a szociológiai tudomány kandidátusa, 2008-ban az MTA doktora. 2008-ban habilitált neveléstudományból a Debreceni Egyetemen. 2007-től tanít a DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszékén, 2009-től egyetemi tanár. 2009-től a DE HTDI neveléstudományi programjában törzstag. 2002–2006 között tagja volt a MAB szociológiai szakbizottságának, 2007–2010 között az OTKA szociológiai és demográfiai zsűrijének. 2009-től tagja az MTA szociológiai szakbizottságának. 2009-től a Magyar Szociológiai Társaság Nagyalföldi Szakosztályának elnöke, 2009-től az MSZT alelnöke. Érdeklődésének középpontjában az egyén és a hatalom viszonya, az egyén társadalmi és politikai magatartásának formálódása áll. Kutatási területe: politikai szocializáció, magatartásszociológia, ifjúságszociológia, nevelésszociológia. 2010-től vezeti a Campus-lét a Debreceni Egyetemen: Csoportok, csoporthatárok, csoportkultúrák című, hároméves OTKA alapkutatást, melyben tanárok, szociológia szakos hallgatók és neveléstudományi PhD hallgatók dolgoznak együtt. Publikációi: 6 könyv (kettő társszerzővel), 2 könyvszerkesztés (társszerzővel), 27 könyvfejezet (13 társszerzővel), 90 lektorált cikk (36 társszerzővel). Tudományos közleményeinek független idézettségi száma: 251. Legfontosabb könyvei: Tizenévesek állampolgári kultúrája (Örkény Antallal, 1998); A pártállam gyermekei. Tanulmányok a magyar politikai szocializációról (2000); Magyarok Párizsa (Bajomi-Lázár Dáviddal, 2003); Nemzet és szocializáció. A politika szerepe az identitások alakulásában Magyarországon 1867 –2006 (2009). Ez utóbbi könyvéért 2010-ben a DE bölcsészet- és társadalomtudományi Publikációs Díját kapta.

  Témakiírások:

Az állampolgári magatartási eszmények változásai a 20. századi magyar oktatáspolitikákban

A kutatási téma leírása:

A téma annak vizsgálatára kínál lehetőséget, hogy a különböző politikai korszakok oktatáspolitikáiból milyen állampolgári magatartási eszmények rajzolódnak ki; milyen értékek és elvárások vezérelték az oktatáspolitikai dokumentumokat, és a kívánatosnak tartott embereszmények hogyan változtak a politikai korszakok változásával. Módszerek: dokumentumelemzés, korabeli sajtóforrások, visszaemlékezések elemzése.

Állampolgári szocializáció az iskolában

A kutatási téma leírása:

A kurzus célja felhívni a figyelmet az iskolai állampolgári szocializáció lehetőségeire, fontosságára és tervezhetőségére. A kurzus során azt vizsgáljuk, hogy milyen szerepet játszik a modern demokráciákban az iskola az állampolgári szocializációban, mi jellemzi az iskolai állampolgári szocializációt Magyarországon, és mi jellemzi a kutatási adatok szerint a magyar fiatalok állampolgári kultúráját.

A társadalmi magatartás mintái a felsőoktatásban

A téma annak kutatására irányul, hogy egy adott felsőoktatási intézményben milyen magatartási eszmények, minták jellemzik a hallgatókat, ezek milyen forrásokból táplálkoznak (család, kortársak, oktatók, mértékadó közéleti szereplők, médiumok stb.). A téma kutatásában kiemelt fontossága van a társadalmi konfliktusokkal kapcsolatos felfogások és a társadalmi részvételre jellemző morális dilemmák feltárásának, valamint az internetes felületek és tartalmak magatartásformáló szerepe elemzésének. Módszerek: empirikus adatbázisok másodelemzése, különböző kvantitatív és kvalitatív módszerek alkalmazása.

Tevékenységi struktúrák az egyetemen

A szakmai, a sport-, a kulturális, a szabadidős tevékenységek, illetve a politikai és a civil szervezetekben folytatott tevékenységek helye és szerepe az egyetemisták életében. A téma szorosan kapcsolódik az OTKA által támogatott Campus-lét a Debreceni Egyetemen című kutatáshoz.

Az egyetem mint szocializációs közeg

A vizsgálat tárgya az egyetemista státusz, a szakmai és állampolgári szerep felfogása és formálódása az egyetemi kapcsolatrendszerekben. A téma szorosan kapcsolódik az OTKA által támogatott Campus-lét a Debreceni Egyetemen című kutatáshoz.

Csoportok, csoportkultúrák, csoporthatárok a campus világában

A témakörön belül lehetőség van a csoportszerveződések tényezőinek és folyamatainak vizsgálatára, valamint annak feltárására, hogy a kulturális, vallási, etnikai identitások és identitásstratégiák milyen szerepet játszanak az egyetemen a csoportszerveződésekben.
A téma szorosan kapcsolódik az OTKA által támogatott Campus-lét a Debreceni Egyetemen című kutatáshoz.

Szekeres Melinda

1989-ben szerzett PhD fokozatot, szociológiai tudományokban. Témavezetői tevékenysége során öt doktoranduszt bíztak a vezetésére. Kutatási területe: kultúraszociológia, ifjúságszociológia.

 Kiss Gabriella

1993-ban szerzett PhD fokozatot, szociológiai tudományokban. 1984-től a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének oktatója. A Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Programjában, eddig 4 doktorandusz témavezetését látta el

Dávid Beáta

Dávid Beáta szociológus, az MTA TK Szociológiai Intézet főmunkatársa, a SE Mentálhigiéné Intézet egyetemi docense. Elsősorban empirikus társadalomkutatóként dolgozik, kvalitatív és kvantitatív kutatásokban egyaránt. Kutatási területe a hálózatkutatás, család- és egészségszociológia. Kutatásvezetőként és szakértőként egyaránt számos hazai és Európai Uniós kutatásban vesz részt: jelenleg a Családon belüli erőszak a nők és férfiak ellen Európában: gyakoriság, okok, hatások és kezelés című DOVE projektben. Számos OTKA kutatás vezetője és résztvevője, jelenleg A rendszerváltás megszületett és meg nem született gyermekei: a születés szocio-kulturális körülményeinek hatása a demográfiai folyamatokra (OTKA K 83336) című kutatást irányítja.

A kapcsolathálózat kutatás egyik első hazai alkalmazójaként, az ismert statisztikai programokon kívül (SPSS), jártas a hálózatkutatásban alkalmazott programokban is: Ucinet, Pajek, Netdraw. Publikációinak többsége az ego-centrikus és a teljes kapcsolathálózatok vizsgálatára vonatkozik. 2007-ben a Századvég kiadó gondozásában jelent meg Albert Fruzsinával közösen írt könyve a barátság szociológiájáról „Embert barátjáról” címmel. 2011 óta a HUNNET, a magyar kapcsolathálózat elemzők társaságának elnöke.

 

Témakiírások:

Iskolai karrier történetek: családi háttér és a tanulás összefüggése a „rendszerváltás gyermekeinek” életében

 A kutatási téma leírása:

A témavezető „A rendszerváltás megszületett és meg nem született gyermekei: a születés szocio-kulturális körülményeinek hatása a demográfiai folyamatokra” című jelenleg is folyó OTKA kutatása egy meglehetősen ritka utánkövetéses vizsgálat, ami egy 1988-89-ben első gyermeküket váró szülők körében végzett családkutatáson alapszik. Abban az időben, a budapesti agglomeráció déli övezetében a Losonczi Ágnes vezette kutatócsoport 300, a terhessége utolsó trimeszterében lévő kismamát kérdezett meg sztenderdizált kérdőívvel, majd a szülés után 3-13 hónappal ismét felkereste a családokat: ekkor 220 anyai és apai kérdőív került kitöltésre. A panelkutatás jelenlegi fázisában 3. hullám kérdezése zajlik: felkeressük az akkor született jelenleg 23-24 éves fiatalokat és szüleiket. A fiataloknak összeállított kérdőívben részletesen rákérdezünk eddigi iskolai karrierjükre és többek között azt kívánjuk vizsgálni, hogy a tanulási minták és a családi háttér között milyen összefüggések vannak és azok mivel magyarázhatók. A doktorandusz hallgatónak lehetősége nyílik a kutatás előkészítésében is részt venni, és a hipotéziseket akár kvantitatív, akár kvalitatív módszerekkel kidolgozni és elemezni.

Petrás Ede

Szakmai érdeklődésének középpontjában az iskola és a társadalom kölcsönhatása áll. A felsőoktatási intézmények társadalmi és politikai kontextusának elemzése során bemutatta a kis méretű, periferikus térségekben működő főiskolai karok helyi kapcsolatrendszerét. Jelenleg a tanárok társadalmi státuszával, önképével és szakmai fejlődésével foglalkozik. 16 magyar és 4 angol nyelvű publikációja közül 10 írás jelent meg tudományos folyóiratokban. 7 dokumentált hivatkozást ismer műveire.

Témakiírások:

Comparative analysis of teacher professional development policies and practices

 

 A kutatási téma leírása:

Teacher professional development (TPD) is the growth of a teacher achieved by a systematic learning process throughout his/her whole career cycle. It is a complex process occurring in particular educational policy environments, that requires cognitive and emotional involvement of teachers both individually and collectively. As scientific evidence has been provided by international comparative studies, that the implementation of the most developed TPD policies coincides with high student achievements, it has become a crucial component of nearly every education policy by now. However, the growing attention of national education policies to enforce TPD also exposes various potential conflicts between the micro and macro level. The principal aim of this course is to develop a comprehensive understanding on the various patterns of TPD policies and practices, based on a comparative analysis of theories and empirical data from different countries and regions of the world.

Hrubos Ildikó

Szociológus, felsőoktatás-kutató. 1969 óta a - jelenlegi nevén - Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, kutatója (1997 óta egyetemi tanár, 2009 óta professor emerita). Korábban különböző egyetemi vezetői pozíciókat töltött be, volt dékánhelyettes, dékán, rektorhelyettes, jelenleg a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja ügyvezető igazgatója. A hazai szakmai közéletben az Educatio folyóirat szerkesztőbizottsága, az MTA Szociológiai Bizottsága és az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökségének tagjaként vesz részt. Az elmúlt két évtizedben fő kutatási témája a felsőoktatás. Elsősorban a felsőoktatás nemzetközi trendjeivel, a felsőoktatás intézményrendszerének a hallgatói létszámexpanzió következtében történt átalakulásával foglalkozik. Az európai felsőoktatási reform 1999-es beindítása óta az ún. bolognai folyamat történéseit, összefüggéseit kutatja.  Kutatási eredményeit „A felsőoktatás intézményrendszerének átalakulás” (Budapest, AULA Kiadó, 2006) c. kötetben foglalta össze, továbbá rendszeresen publikálja elsősorban az Educatio és az Iskolakultúra folyóiratokban.

 Orosz Ildikó

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Kutatási területe: magyar nyelvű köz- és felsőoktatás, Kárpátaljai régió oktatáspolitikai kérdései, oktatás és identitás összefüggései. Fontosabb publikációi: A magyar nyelvű oktatás helyzete Kárpátalján az ukrán államiság kialakulásának első évtizedében (2005), A kárpátaljai magyar tanulók érettségizők továbbtanulási szempontjairól (2001), Non scholae, Sed vitae. A kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás helyzete 1944 után (1999).

Szilágyi Györgyi

PhD fokozatát 2001-ben szerezte meg, szociológiai tudományokban. 1992 – tól a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Kutatási területe: vallásosság, egyházi szerepvállalás, oktatási struktúrák. Az utóbbi évek írási: Érték és iskola (2007), Bihar megye gazdasági-társadalmi fejlődése. Eredmények és távlatok (társszerzők: Flóra Gábor, Ari Gyula, 2006), Egyházi funkciók és szerepvállalás a Partiumban 1989 után (társszerző Flóra Gábor 2005), Church, Identity, Politics: Ecclesiastical Functions and Expectations Toward Churches in Post-1989 Romania (társszerző: Flora Gábor, 2005)

III. Felnőtt- és szakképzési, közművelődési kutatások

Dankó-Herczegh Judit

Témakiírások:

Az információs társadalom társadalmi és kulturális aspektusai

A kutatási téma leírása:

Az információs társadalomban szervező entitássá vált az információ, amely felváltotta a gazdaság motorjául szolgáló földtulajdont, vagy gazdasági javakat. Az információ hasznosulásának társadalmi következményei is leképezhetővé váltak: az egyéni élettér kiszélesedik, a lokalizált egyénből globális információforrás lesz. Az információ átadására, szállítására alkalmas eszközök pedig gazdaságilag kiemelt szerepkörükből adódóan a társadalmi tőke áramlásának meghatározóivá válnak. A ’60-as évektől kezdődően gyors ütemben fejlődő infokommunikációs technológia olyan társadalmi és gazdasági változásokat generált, amelyek napjainkra éreztetik leginkább hatásaikat, de amelyek még közel sem értek a végükre. Ezen változások egyes aspektusainak a megfigyelése és vizsgálata számomra központi téma, hiszen bizonyos társadalmi csoportok eltérő módon érintettek az információs társadalomban (pl. férfiak, nők, fiatalok, idősek, tanárok, diákok), ugyanakkor a társadalmi jellemzők mellett kiemelt vizsgálati terepnek tartom az információs társadalmi átalakulás kultúrára gyakorolt hatását.

Éles Csaba

Bölcsészdoktor, a filozófiatudomány kandidátusa, a neveléstudományok habilitált doktora, az Andragógia és Művelődéstudományok Tanszékének vezetője, egyetemi docens. 12 önálló kötet, 160-nál több tanulmány és mintegy 400 különböző cikk szerzője. Tudományos és ezzel összefüggő tananyagírói tevékenységének főbb területei: a keresztény Európa és Magyarország kultúrája a II. évezredben, szűkebben a reneszánsz és reformáció századaitól a reformkorig; a kulturális-esztétikai örökség ontológiája és befogadása; a kultúra és a civilizáció szerteágazóan és szövevényesen ellentmondásos viszonya a 18. századtól napjainkig; az egyéni és nemzeti önismeret és önművelődés; a nemzetnevelés problémaköre a 17. századtól korunkig (ideértve a nyelvi és a könyvkultúrát, az egyetemeket és a felnőttnevelést, a múzeumokat és a média világát stb.). Élőszóban és publikációiban ezeken kívül megkülönböztetett figyelemmel fordul a művészeti (különösen a képzőművészeti és a szépirodalmi) köznevelés és közművelődés időszerű problémái-kérdéskörei felé.

         Témakiírások:

Kultúra, civilizáció, nevelés, művelődés

A kutatási téma leírása:

A nevelés és művelődés elméleteinek, módszereinek, színtereinek,
ágazatainak megvizsgálása és "szétválasztása" abból a fő szempontból, hogy
esetükben inkább a civilizáció, vagy inkább a kultúra érdeke és
értékrendje érvényesül-e? Utóbbi esetben hogyan illeszthető a nevelés és
művelődés a kierkegaardi stádiumokhoz: az esztétikai, erkölcsi és
vallási szintekhez? A bizonyos fokú filozófia-teoretikus előképzettséget és érzékenységet feltételező problémakör természetesen térben és időben lehatárolva kutatandó, ideértve az esetleges empirikus vizsgálatokat is.

A nemzetnevelés problémája a világ valamelyik külföldi országában

A kutatási téma leírása:

A nemzetnevelés problémakörét hazánkon (amelyet én kutatok) elvileg
a világ bármely országának történetében és jelenében lehet vizsgálni,
kezdeti csíráitól számítva. Szoros kapcsolatban természetesen a nemzeti
művelődés és általános nevelés-felnőttnevelés, illetőleg a nemzeti önismeret
és identitáskeresés kérdéseivel. Ide kapcsolandó továbbá a nemzeti nyelv és
kulturális intézményrendszer megszületése és kifejlődése, összefüggésben a
hivatalos és spontán művelődéspolitikai jellegű kezdeményezésekkel

A neveléstörténet mint valamely konkrét nevelési-művelődési probléma

A kutatási téma leírása:

Egyfelől valamely nevelésfilozófiai, másfelől bármely pedagógiai
probléma története a "középkor alkonyától" a reformpedagógiai irányzatok
megjelenéséig. A nevelésfilozófiai megközelítés példája lehet az ember viszonya a világhoz és/vagy a transzcendens szférához, embertársaihoz és
önmagához, a politikai-társadalmi intézményrendszerhez, a műveltséghez mint
eszményhez stb. A pedagógia problémalátás példája pedig a családi vagy iskolai nevelés dilemmája, a mindkettőn túlmutató nevelés-(ön)nevelődés, a
művelés-(ön)művelődés, a tantárgyak struktúrája és hierarchiája stb.

Engler Ágnes

Kutatási területe a felsőoktatás és a formális felnőttoktatás területeihez kötődik. A felsőoktatásban teljes időben tanuló fiatalok tanulmányi pályafutásának és magánéleti jövőterveinek kapcsolatát figyeli, különös tekintettel a demográfiai tendenciákra és női karrierutakra. Hazánkban elsőként figyelt fel a felsőoktatásban részidős képzésben tanuló kisgyermekes hallgatókra. A formális felnőttképzés e speciális résztvevőit tanulmányi időszakukban, majd a reintegrációt követően vizsgálta egy olyan egyéni elméleti modell mentén, amely a tanulmányi befektetéseket és hozamokat több szinten jeleníti meg.  Egy önálló kötete mellett 16 könyvfejezet, 7 folyóiratban megjelent tanulmány, recenziók, szöveggondozás és szakfordítás képezi publikációs tevékenységét. Elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, valamint az MTA publikációs támogatását.

Témakiírások:

Az élethosszig tartó tanulás aspirációja a formális felnőttoktatásban

A kutatási téma leírása:

A tanuló társadalom kialakulásának feltétele az élethosszig tartó tanulás iránti igény megjelenése, illetve megerősítése. A formális felnőttoktatásban résztvevők empirikus vizsgálata igyekszik feltérképezni a felnőttek tanulmányi befektetéseire vonatkozó döntésmechanizmusokat, nyomon követni a tanulmányi életutat, a permanens tanulás körülményeit.

Hátrányos helyzetű hallgatói csoport oktatásszociológiai vizsgálata

 

A hátrányos helyzetű hallgatói csoportokon belül a kutatás a nappali tagozaton tanuló nőkre koncentrál. Igaz ugyan, hogy a felsőoktatásban részt vevők között a társadalmi nemi egyensúly a nők javára billent át, azonban a nők társadalomban betöltött szerepe miatt már a szakmai életpálya bevezető szakasza eltérő jellegű a férfiak tanulmányi útjától. A kutatás a teljes idejű képzésben tanuló női hallgatók tanulmányi eredményességét, karrierterveit vizsgálja a privát jövőtervek figyelembevételével.

Formális tanulás a felsőoktatásban

A téma részletesebb leírása:

A felsőoktatásban tanuló felnőtt hallgatók tanulmányi pályafutását vizsgáljuk a Tanuló régiók Magyarországon című OTKA kutatás keretein belül. Az oktatási rendszer struktúrája, rendszeresen mért bemeneti és kimeneti adatai, eredményességi és minőségi mutatói egyértelműen kijelölik azokat a dimenziókat, amelyek nemzetközi, országos és regionális szinten vizsgálhatók. A kérdőíves megkereséssel és interjúk felvételével végzett kutatások során hallgatói, oktatói és intézményi oldalról figyeljük meg a felsőoktatás és felnőttoktatás metszetében helyet foglaló, nem hagyományos hallgatói csoportot.

Erdei Gábor

Történelem-földrajz szakos diplomát a KLTE-n szerzett. 1995-tól oktat és kutat a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézet Andragógia Tanszékén. Doktori fokozatát a felnőttkori tanulás munkahelyi sajátosságainak vizsgálatából szerezte, amely mindmáig meghatározó kutatási területe maradt. Számos hazai és nemzetközi együttműködésben vesz részt, utóbbiak közül kiemelendő az ASEM, LLL, WPL Research Network. A közelmúltban tudományos érdeklődése a fent említett mellett bővült is. Így az utóbbi időben elemzéseit a tanuló régió koncepcionális keretében végzi, s a munkahelyi tanulás mellett másik két intézmény típusra is kiterjedtek vizsgálatai, ezek egyrészt: a közművelődési, másrészt az egyházi intézmények. Kutatói portfólióját gazdagítja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, illetve térségek lehetőségei a felnőttképzésben problémájának vizsgálatával.  

Juhász Erika

A Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjában szerezte Ph.D. fokozatát 2005-ben „A Hajdú-Bihar megyei felnőttoktatás intézményrendszere a hazai felnőttoktatás történeti tendenciáinak tükrében” című disszertációjával. 1998-2005. között a doktori program titkára és gazdasági ügyintézője, 2005-től oktatója, témavezetője és gazdasági vezetője. 2011-ig három doktorjelöltje szerezte meg a Ph.D. fokozatot, és jelenleg további öt doktorjelölt munkáját vezeti. A Debreceni Egyetem BTK Neveléstudományok Intézete Andragógia és Művelődéstudományok Tanszékének docense. 2004-től a doktori programhoz közel álló Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesületének egyik alapítója, és azóta is elnökhelyettese. 2007-től a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának (CHERD-H) egyik alapítója, és ekkortól gazdasági vezetője is. Több, mint 80 konferencia előadás, 60 publikáció szerzője. Fő kutatási témái a felnőttképzés különböző területeihez kapcsolódnak: története, intézményrendszere, szereplői, módszertana, akkreditációja, minőségbiztosítása, valamint a felnőttképzés, a civil szektor és a kultúra kapcsolódási pontjai.

      Témakiírások:

A nonformális és informális tanulás különböző színtereken

A kutatási téma leírása:

Különféle színtereken (kultúra, oktatás, zene, sport, művészetek, munkahely stb.) és különféle térségekben (településeken, járásokban, megyékben és régiókban) a nonformális és informális tanulás színtereinek vizsgálata esettanulmányokkal, történeti elemzésekkel, interjúkkal és kérdőíves kutatással történhet. A kutatás során külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy a nonformális és informális tanulás hogyan járul hozzá az adott térség/színtér és állampolgárai társadalmi-gazdasági fejlesztéséhez..

A kultúra és a közösségi művelődés színterei és módszerei

A kutatási téma leírása:

A kultúra különféle színterein (közművelődés, múzeum, könyvtár, iskolai kultúra, színház stb.) és különféle térségekben (településeken, járásokban, megyékben és régiókban) a közösségi művelődés színtereinek vizsgálata esettanulmányokkal, történeti elemzésekkel, interjúkkal és kérdőíves kutatással történhet. A kutatás során külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy a közösségi művelődés hogyan járul hozzá az adott térség és lakossága életminőségének fejlesztéséhez.

Márkus Edina

Kutatói érdeklődése a következő témák felé irányul: a felnőttképzési és közművelődési intézményrendszerrel összefüggő kutatások; a szolgáltatások szerepe a felnőttképzésben; a felnőtt tanulás jellemzői, a felnőtt tanulás motivációja, felnőtt tanulói életutak; a nonprofit szektor társadalmi, gazdasági, kulturális összefüggései. Jelentősebb munkáinak középpontjában a nonprofit szervezetek társadalmi, gazdasági szerepének vizsgálata áll. Doktori értekezésében kulturális célú nonprofit szervezeteket vizsgált kelet-közép-európai városokban, a 80-as és 90-es években megjelent nonprofit elméleteket (jóléti állam elméletek,társadalmi eredet elmélet), valamint németországi nonprofit vizsgálatok következtetéseit alapul véve előfeltevésként. Az elmúlt években az önnevelési, önművelési képesség, önfejlesztés szerepének megjelenését, értelmezéseit vizsgálta Durkó műveiben. Fontos szerepet tölt be munkájában a hallgatók Tudományos Diákköri tevékenységének vezetése, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon 2003-ban különdíjat, 2009-ben különdíjat és harmadik helyezést, 2011-ben második helyezést értek el pályamunkáikkal hallgatói. 2 lektorált könyvfejezet, 20 lektorált tanulmány szerzője. 2000-ben az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban kutatói ösztöndíját nyerte el.

   Témakiírások:

A kutatási téma címe: A felnőttképzés társadalmi-gazdasági összefüggései. A felnőttképzés feladat- és funkciórendszere.

A felnőttoktatás- és képzés feladat- és funkciórendszere intézményi megközelítésben.

A felnőttoktatás- és képzés feladat- és funkciórendszere a résztvevők szempontjából.

A civil szektor humán szolgáltató szerepének vizsgálata.

A civil szektor szerepe a nonformális és informális tanulási aktivitások terén.

A téma részletesebb leírása: A felnőttképzés feladat- és funkciórendszerének vizsgálata történeti, intézményi megközelítésben és egyes társadalmi csoportok tekintetében.

A téma részletesebb leírása: A civil szektor társadalmi-gazdasági összefüggéseinek vizsgálata, elsősorban a civil szektor oktatási és kulturális tevékenységi területen betöltött szerepére vonatkozóan.

Szabó József

PhD fokozata megszerzésének éve: 2002, tudományága: környezettudományok. Jelenleg a Debreceni Egyetem oktatója és kutatója valamint a HTOE és a Prokt BT tudományos tanácsadója. Kutatási területe: környezeti kommunikáció, a média társadalmi összefüggései, a környezeti és informális nevelés problémakörének vizsgálata, elsősorban a média hatásainak elemzése, különös tekintettel a helyi médiára. Az utóbbi évek tudományos közleményei: Shaping awareness with the help of the local media (társzerző: Lakatos Gyula, 2010), Médiagazdaságtan, médiamarketing (2010), The Role of the Local Media in the Field of Religion (2008). Összes tudományos közleményeinek száma: 57, független idézettségi száma:14. Egyéb tevékenységei: környezeti kommunikációs projektek irányítása: a Debreceni Repülőtér kármentesítése, Debrecen és környéke csatornázási feladataihoz kapcsolódó PR irányítása.

  Témakiírások:

A helyi média társadalmi összefüggései

A kutatási téma leírása:

A helyi média, elsősorban a helyi televízió nézettségének vizsgálata, az egyes műsorok fogadtatásának mérése. A kutatás 10 éve folyik, az eddigi eredmények részletes feldolgozása megkezdődött. Az adatok felvételezése minden évben megtörténik. A kutatás Debrecenre támaszkodik, de országos kitekintéssel is rendelkezik.

Környezeti nevelés és helyi média

A kutatási téma leírása:

A környezeti nevelés lehetőségeinek vizsgálata a formális nevelésen kívüli területen. A kutatás szorosan kapcsolódik az Alkalmazott Ökológia Intézet által indított Környezeti nevelés és helyi média projekthez.

Pusztai Bertalan

A Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense. Oktatási területei: kulturális antropológia, interkulturális kommunikáció, kultúraelmélet, turizmus és kultúrakutatás, kvalitatív módszertan. Fő kutatási területei: turizmusantropológia (vallás és turizmus; fesztiválok, helyi identitás és hagyományalkotás a turizmusban, kritikai turizmuselmélet); identitás-kutatás (szimbolikus identitásalkotás, diszkurzív identitás-formálás, a vallási, kulturális és etnikai identitás kérdései); interkulturális kommunikáció (kultúraelmélet illetve identitáselmélet az interkulturális kommunikációban); elmélet és kvalitatív módszertan a kultúratudományokban. A vallási turizmus és a későmodernitás összefüggéseiről írt angol nyelvű PhD dolgozatát a finnországi University of Jyväskylä-n védte meg. Hazai és magyar vonatkozású kutatások mellett többször dolgozott nemzetközi kutatócsoportokban, illetve vezetett nemzetközi kutatásokat. Feasts, invented traditions, tourism című, több évig tartó kutatása Neill Martin skót etnológussál 2008-ban egy magyar – angol kétnyelvű kötet publikálásával zárult. 1 angol nyelvű monográfiát jelentetett meg, 3 magyar és 2 angol nyelvű kötetet szerkesztett. Külföldi kutatásait egyebek mellett a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj kétszer támogatta.

   Témakiírások:

Interkulturális kommunikáció, turizmus, migráció és ezek szocializációs konzekvenciái a későmodernitás társadalmában

A kutatási téma leírása:

Az interkulturális kommunikáció kultúra- és identitáselmélete; a turizmus és a migráció szerepe az interkulturális kommunikációban, ezek története és jelentősége a másság megismerésében és reprezentációjában; vallás és túrizmus; helyi identitás és hagyományalkotás; szimbolikus identitásalkotás; diszkurzív identitás-formálás

Fülöp Ilona

A kultúra és a turizmus, valamint azok kapcsolatrendszerének témakörét kutatja, továbbá a felnőttképzés minőségbiztosítását a gyakorlat oldaláról vizsgálja. Munkássága napjainkban az alkalmazott kutatások körébe sorolható termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányul. A hátrányos helyzetű, döntően vidéki települések felzárkózását segítő jó gyakorlatok megvalósításán dolgozik, részt vállal vidékfejlesztési, közművelődési, felnőttképzési projektek megvalósításában

 Szíjártó Imre

Az EKF Tanárképzési és Tudástechnológiai Karán a Mozgóképkultúra Tanszék főiskolai docense és tanszékvezetője. Doktori fokozatát 2002-ben szerezte a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi doktori iskolájában. Az értekezés címe: A filmesztétikától a médiaismeretig. A magyar mozgóképoktatás 1960-2000. Habilitációs előadásait 2010-ben tartotta a kelet-közép-európai országok filmoktatásának műveltségi kánonjairól. Kutatási területei: a film- és médiaműveltség fejlesztése, nemzetközi modelljei, gyakorlata valamint módszertana; a kelet-közép-európai országok filmje a rendszerváltás után. Szaktudományos és neveléstudományi publikációkat szlavisztikai, filmes, médiaelméleti és pedagógiai kiadványokban közölt. Két monográfiája közül az egyik neveléstörténeti munka, a másik a médiaműveltség terjesztésével kapcsolatos; megjelent továbbá egy tizenhat tanulmányt tartalmazó kötete. Fordításokat és műfordításokat készített lengyel, szlovén és orosz nyelvről irodalmi és filmes folyóiratoknak; egy lengyel filmesztétikai alapmű fordítója. Részese a médiaműveltséggel és - pedagógiával foglalkozó szakemberek nemzetközi hálózatának.

IV. Nevelés- és művelődéstörténet alprogram

  Brezsnyánszky László

Az egyetemen történelmet, pedagógiát, később mentálhigiénét tanult. Oktató és kutató munkája a neveléstudomány szakterületéhez kapcsolódik. Tanárjelölt és pedagógia szakos hallgatóknak, illetve doktorjelölteknek hirdetett elméleti és összehasonlító pedagógiai témakörben kollégiumokat. Szakmai tevékenysége fontos időszakának tekinti a hosszabb-rövidebb külföldi utakat, a tanárképzés szakmai irányításában eltöltött évtizedet és a sok tapasztalatot eredményező gimnáziumi óraadói tanéveket. Kutatómunkája elméleti elemző és kisebb részt empirikus vizsgálatokra alapozva az elméleti és történeti pedagógia körére irányul. A klasszikus neveléstanok, illetve a modern, plurális demokráciák igényeinek és lehetőségeinek megfelelő nevelési és iskolakoncepciók, megvalósult modellek foglalkoztatják. Ezekben a témakörökben, illetve az utóbbi évtizedekben a tanárképzéssel és a neveléstudomány egyetemi történetével kapcsolatban jelentek meg publikációi, köztük tizenhét önálló kiadvány. Friedrich-Ebert-Alapítványi, Széchenyi Professzori és Széchenyi István Ösztöndíjas, Kiss Árpád Díjas. Büszke a doktori tanítványaira, akik a múlt és a jelen humán értékeit kutatva védték meg vagy írják disszertációjukat. Három legfontosabb műve: A politizáló polgár felkészítésének pedagógiai műhelyei. Debrecen, Acta Paedagogica Debrecina 99. kötet, 2000. 226p., A maga vájta meder. Gondolatok a formálódó tanárképzésről. Budapest, Gondolat, 2006. 205p., A „Debreceni Iskola” neveléstudomány-történeti vázlata. Budapest, Gondolat, 2007. 424p. (szerkesztés, előszó, saját tanulmányok)

Témakiírások:

Neveléstudományi műhely-kutatások

 A kutatási téma leírása:

A 19-20. század során működött neveléstudományi „műhelyek”: tanszékek, intézetek, kutatóhelyek, társaságok tevékenységének történetét, szellemiségét, szakmaiságát és kisugárzását vizsgáló forrásalapú kutatáson nyugvó doktori dolgozatok vezetése.

Emberkép és nevelési eszmény a posztmodern korban

A kutatási téma leírása:

Angyalosi Gergellyel közösen meghirdetett kutatási téma

A posztmodern kor kontinentális filozófiája a közösségteremtés lehetőségére koncentrál, a szekularizált világnézet alapjainak megerősítését tűzi ki célul. Jellemzője a kollektívakeresés, feladatának a szekularizált polgári demokrácia alapjainak megteremtését tekinti. A filozófián belül ezáltal hangsúlyos szerepet kap az etika, az esztétika területe, az esztétikai nevelés pedig a jelen kor sajátosságainak elfogadtatására, a szabad önkifejezésre irányul. A posztmodern filozófia illetve esztétika felismeri, hogy a befogadó közösség nem homogén, a „sensus communis”-ra nem lehet építeni. Belátva azt, hogy sohasem fogunk ugyanarra az ízlésalapra eljutni, amire Lyotard differendum szóhasználata utal, az esztétika, illetve esztétikai nevelés a másság elfogadására, elfogadtatására irányul. Vagyis a reflexió során felismert különbségek miatt a tolerancia, valamint az együttgondolkodás képességének fejlesztése vezető értékké válik.

Fenyő Imre

Kutatásai két markánsan elkülönülő irányban futnak. Ezek egyike a kortárs társadalomelméleti munkák filozófiai elemzése, különös tekintettel a tudás posztmodern kori státuszáról kialakult elméletekre, ezek politikai vonatkozásaira. A másik kutatási irány a magyar neveléselmélet hivatalossá soha nem lett áramlataival, ezek hatásával foglalkozik. Ezek között a legfontosabbak Karácsony Sándor debreceni professzorsága, tanítványi köre, hatástörténete, illetve Mannheim Károly neveléstudományi relevanciájú (főként a londoni évekhez köthető) munkássága. Ezekkel kapcsolatban kutatja a Debreceni Egyetem neveléstudományi iskoláinak, tanárképző intézetének és gyakorlógimnáziumának történetét.

 Témakiírások:

Kvalitatív módszerek az iskolai életvilág megismerésében: metaforák, ikonográfia/ikonológia, gyermekkép

 A kutatási téma leírása:

A kutatás célja, hogy áttekintse az iskolai életvilágok megismerésére irányuló kvalitatív eljárásokat, számba vegye ezek elméleti alapjait, bemutassa az ezen módszerek szerint folyó kutatások jellegzetes példáit és eredményeit.

Az iskola sajátos életvilágként való megközelítésének értelmezéséhez sorra veszi a fenomenológiai alapozású megértési stratégiákat, illetve áttekinti a hermeneutikai eljárásokat.

 A kutatás résztvevői betekintést nyernek a jelentésadás és értelmezés folyamatainak megközelítéseibe, megismerik a narratívák szerepét az iskolai (és pedagógus-) kutatások lefolytatásában. Ehhez megismerkednek a vonatkozó alapvető ismeretelméleti és filozófiai elvekkel, gyakorlati társadalomkutatási megfontolásokkal, illetve neveléstudományi kutatásokkal.

 

Rébay Magdolna

Nevelés- és művelődéstörténész, a Debreceni Egyetem BTK Neveléstudományok Intézete Elméleti és Történeti Pedagógiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi adjunktusa. Az utóbbi években érdeklődésének homlokterében az nevelés- és egyháztörténet metszete: a felekezeti oktatásügy történeti kutatása áll. Elsődlegesen az állam és a felekezetek XIX–XX. századi oktatási politikájának változását vizsgálja. E kutatáshoz 2010-ben elnyerte az MTA Bolyai János ösztöndíját. Emellett felsőoktatás-politikai kutatásokat is folytat. Különféle történeti tárgyakat oktat a Debreceni Egyetemen, a pedagógia BA, neveléstudományi MA és PhD, valamint a tanárképzésben. Két OTDK díjas hallgatója volt. Két könyv szerzője (egyiknél társszerző), tizenhárom könyvfejezet, huszonnyolc cikk és tanulmány szerzője. Több írása megjelent külföldön angol vagy német nyelven. 

     Témakiírások:

Nevelés és oktatás a Horthy-korszakban

A kutatási téma leírása:

A korszak problématörténeti vizsgálata, így például az oktatásirányítás, az iskolán kívüli népművelés, a tehetségtámogatás, a különböző társadalmi és felekezeti csoportok nevelésének-oktatásának történeti kutatása.

Társadalom és oktatás-nevelés-művelődés

A kutatási téma leírása:

A XIX-XX. századi Magyarország különböző társadalmi és felekezeti csoportjainak nevelés-, oktatás- és művelődéstörténeti vizsgálata.

A nőnevelés története Magyarországon

A kutatási téma leírása:

Társadalmi és oktatáspolitikai törekvések a nőnevelés fejlesztésére Magyarországon a XIX. századtól, a koedukáció körüli viták, s a koedukáció térhódítása, a leányiskolai oktatás tartalmi és módszertani specifikumai, stb.

A felekezeti oktatás története Magyarországon


A kutatási téma leírása:

Felekezeti oktatáspolitikák országos és regionális szinten, ezek intézményi megvalósulása, állam és az egyes egyházak kapcsolata az oktatásügy területén, felekezeti tanítóegyletek, tanítórendek tevékenysége, stb.

Vincze Tamás

 

Disszertációjában a debreceni egyetem első neveléstudományi iskolájának tevékenységét tártafel, ennek keretében értékelte Mitrovics Gyula és Szelényi Ödön munkásságát, pályafutását. A két tudósi életmű bemutatásának keretéül a XX. század első felére jellemző hazai tudományos utánpótlás-nevelés klasszikus formáinak, a neveléstudományi szakmai közösségbe való bekerülés tipikus és atipikus útjainak, valamint a korabeli kvalifikációs eljárások mechanizmusának az ábrázolását választotta. Kutatói érdeklődésének homlokterében egyrészt a XX. századi hazai neveléstudomány-történet másod- és harmadvonalbeli szereplői állnak, másrészt a két világháború közötti (1935 előtti és utáni) debreceni tankerület irányítói.

Témakiírások:

A hazai neveléstudományi közösség akadémiai és szakmai legitimációjának intézményei, minősítő eljárásai 1950-1993 között

 

A kutatási téma leírása:


A XX. század második felében jelentősen átalakult a hazai neveléstudományi közösség: részben új intézménytípusok (tanárképző főiskolák, felsőfokú tanítóképző intézetek), részben különböző kutatócsoportok megjelenése által, ezenkívül a neveléstudomány felgyorsult differenciálódása is új szakember-rétegeket vonzott e diszciplína művelőinek táborába. A megnövekedett jelentőségű és részben magasabb fokúvá vált pedagógusképzés, valamint a kibővült tematikájú kutatások kvalifikáltabb oktatói-kutatói gárdát követeltek: először az egyetemen kívüli, majd a kettős minősítési rendszer biztosította a tudományos közösség kiépülésének (bővülésének) formális kereteit. A kutatás legfontosabb kérdése az, hogyan tudta használni és mennyire érezte elfogadhatónak a neveléstudomány a számára kijelölt játékteret az átalakult felsőoktatásban, hogyan reprezentálták a pedagógiatudományban megmutatkozó súlypont-áthelyeződéseket a kvalifikációs eljárások során benyújtott értekezések, és milyen presztízst biztosítottak a szakmai legitimáció intézményei, eszközei a neveléstudománnyal foglalkozó oktatóknak/kutatóknak az egyes pedagógusképző intézménytípusokon belül.

Flóra Gábor

1965-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem filozófia-történelem szakán szerzett oklevelet 1987-ben. Posztgraduális képzéseken vett részt a prágai Közép-Európai Egyetemen (szociológia-politológia, 1992-1993) valamint az Oxfordi Egyetemen (alkalmazott társadalomkutatás, 1993-1994). A Közép-Európai Egyetem Nacionalizmuskutató Intézetének meghívott munkatársa (1994-1995). A szociológia doktora (Babes-Bolyai Tudományegyetem, 2003). Fő kutatási területei: etnikai, nemzeti és vallási identitás, nemzeti ideológiák, a nemzeti kisebbségi és vallási közösségek oktatási és szociális intézményrendszere, regionális fejlődés. Nyolc kötet, valamint több mint hatvan tanulmány szerzője, illetve társszerzője, néhány munkáját nemzetközileg is számon tartják. 1995 és 2000 között a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, ezt követően a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa, docense, majd professzora. A PKE Bölcsészettudományi Karának dékánja, egyetemi kancellár. A Nemzetközi Vallásszociológiai Társaság (ISSR) tagja, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.

   Témakiírások:

Az iskolai sikertelenség és szociokulturális marginalitás: Beiskolázási és oktatási stratégiák a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáért

A kutatási téma leírása:

A javasolt kutatási téma három fő célkitűzés köré szerveződik: 1. feltárni az iskolai sikertelenség és a társadalmilag hátrányos helyzet összefüggéseit, a szociokulturális marginalitás iskolai rendszeren belüli újratermelődésének sajátos mechanizmusait a különböző hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékkal élő személyek, nehéz anyagi falusi és városi családok stb.) esetében 2. Kritikailag elemezni a jelenlegi beiskolázási gyakorlatot és oktatási módszereket aszerint, hogy milyen mértékben felelnek meg a hátrányos helyzetű tanulók sajátos szükségleteinek

 Gereben Ferenc

1942-ben született Szolnokon. 1967-ben szerzett magyar-könyvtár szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Művelődésszociológiával (főleg olvasás- és könyvtár-szociológiával), ezek mellett tudat-szociológiai (érték- és vallásszociológia, identitástudat stb.) jelenségek kutatásával, majd a nyolcvanas-kilencvenes évektől - főleg a határon túli magyarság körében - mindezek kisebbségszociológiai aspektusával is foglalkozik. 1997-ben védte meg művelődésszociológiai tárgyú kandidátusi értekezését. 2000 és 2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Szociológiai Intézet docense, főleg művelődés- és kisebbségszociológiai tárgyakat oktat. Mintegy 250 szakközleménye, ebből 22 (írt vagy szerkesztett) könyve jelent meg.

Kiss Endre

Az MTA doktora (D.Sc), Dr.phil, ph.d. dr. habil. egyetemi tanár (Nyugat-magyarországi Egyetem), egyetemi tanár (az MTA Támogatott Kutatócsoportjának vezetőjént az OR-ZSE egyetemen), ny. vezető oktató (az ELTE BTK Uj- és Legujabbkori Filozófiai Tanszéke), a Stratégiakutató Kht. tudományos igazgatója, az MTA Jövőkutatási Bizottságának tagja. Az Új Pedagógiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, az MPT választmányi tagja. 1975-ben szerezte meg az egyetemi doktori, 1977-ben a kandidátusi, 1997-ben az akadémiai doktori fokozatot (D. sc). 2000-ben habilitált. Filozófiai és tudományos tevékenysége három korszakra bontható. Az első korszakban az Osztrák-Magyar Monarchia filozófia- és eszmetörténet, illetve a magyar filozófia- és eszmetörténet ezzel kapcsolatos problémáival foglalkozott. Filozófiai tevékenysége második korszakának középpontjában Nietzsche állt. 1982-ben könyvet írt filozófiájának magyarországi recepciójáról, 1993-ban monográfiát Nietzsche filozófiájáról, 2005-ben kiadta e monográfia kétszeres terjedelműre növelt végleges változatát. Filozófiai tevékenysége harmadik korszakának középpontjában az 1989 utáni kelet-európai és egyben a globális fejlődés komplex problematikája állt. 1991-ben kutatócsoportot alapított a jelen filozófiai értelmezésének kidolgozására. A Debreceni Pedagógiai Doktori Iskola egyik alapító tagjaként a kilencvenes évek közepétől intenzíven foglalkozik Kiss Árpád életművével és ezen keresztül a huszadik századi magyar és nemzetközi neveléstörténettel. A Kiss Árpád Emlékbizottság tagja, a Magyar Pedagógiai Társaság Kiss Árpád Műhelyének egyik alapítója. A neveléstörténeti kutatásokat összekapcsolja eddigi kutatási területeivel (globalizáció és nevelés, tudástársadalom, a pedagógusok és az értelmiség története). 1984-ben a “Kiváló munkáért” kitüntetést kapta. A GERM nemzetközi tudományos szervezet a „Honoured Member” címet adományozta neki. 2008-ban Kiss Árpád-díjjal tüntették ki.

 Orosz Gábor

Kutatásai nagyon szorosan kapcsolódtak a magyarországi pedagógusképzéshez, annak történeti vizsgálatához. Ezt az is motiválta, hogy aktív tanári időszakában, olykor intézményi egységek vezetőjeként, foglalkozott a pedagógusképzés különböző képzési formáival, problémáival. A tanító- vagy a tanárképzés története különösen érdekelték. A nevelői személyiségek monografikus jellegű kutatásai esetében is azokkal foglalkozott (Fináczy Ernő, Prohászka Lajos, Jausz Béla), akik munkásságára különösebben jellemző volt a pedagógusképzésben történő részvétel. Utóbb sokat foglalkozott a 20. század első felében született, magyar neveléstörténeti szempontból jelentős művek elektronikus újrapublikálásával. Bekapcsolódott a Debreceni Egyetem pedagógiai iskolájának kutatásaiba. Széchenyi-ösztöndíjas volt.

Pornói Imre

CSc fokozatát 1994-ben szerezte, történettudományokban. Kutatási területe:19-20.századi közoktatás és kultúrpolitika. Az utóbbi évek tudományos közleményei: Az oktatási idő meghosszabbításának problémái a XIX-XX. századi Magyarországon (2010), Kultúra és oktatás Magyarországon 1945 után (2010), Népiskolai pedagógia a két világháború közötti Magyarországon (2008).

Témakiírások:

Kultúrpolitika a XIX. — XX. századi Magyarországon

 A kutatási téma leírása:

A polgári Magyarország XIX-XX. századi kultúrpolitikáját alakító elméletek reformok és ellenreformok egész sorát létrehozva  ágyazódnak be a korszak társadalmi-gazdasági-művelődési rendszerébe. Ennek valós eredményei, a létrejövő iskolarendszer mennyiségi és minőségi mutatóinak a korszak európai rendszereivel való összehasonlító elemzésekben nyilvánulnak meg.

Esélyteremtés a XIX-XX.századi az európai oktatási rendszerekben

 A kutatási téma leírása:

A társadalmi esélyek megteremtésében az oktatási intézményrendszereknek és annak fenntartóinak alapvető szerepe volt a XIX. századot megelőző korszakokban is. A polgári fejlődés XIX. századi időszakától jelentkező kultúrpolitikai elképzelések Európaszerte kormányzati és azon kívüli irányzatok elképzeléseinek sokszínűsége diszkriminációk egész sorát tartalmazta a gazdaságitól kezdve a származáson át az elfoglalt társadalmi helyzetig.

Virág Irén

Az egri Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Tanszékének docense. 2008-ban védte meg disszertációját summa cum laude minősítéssel. A disszertációjának címe: Az arisztokrácia neveltetése Magyarországon (1790-1848). Fő kutatási területe: oktatás- és művelődéstörténet, az arisztokrácia neveltetésének és műveltségének vizsgálata a 19. században. Tagja az MTA Köztestületének, a Magyar Pedagógiai Társaság Heves Megyei Tagozatának alelnöke, a "Somos Lajos" Tudományos Diákkör Tehetséggondozó Műhelyének vezetője. Publikációk az elmúlt években: A magánnevelés és köznevelés dilemmája a reformkori sajtóban (2010), Nőnevelés – arisztokrata tradíciók (2010), Nevelési plánumok a főúri kastélyokban a 19. század kezdetén (2009).

Témakiírások:

Sajtó és oktatás-nevelés

A kutatási téma leírása:


A 19. század periodikáinak nevelés-és oktatásügyi vizsgálata. A folyóiratokban megjelenő pedagógiai irányzatok, nevelés- és oktatásügyi vonatkozások feltárása és elemző bemutatása.

 

Társadalmi elit és műveltség

 

A kutatási téma leírása:

 

A 19. század első felében a főrendi réteg műveltségének vizsgálata. A neveltetés és műveltség összefüggései. A levéltári és könyvészeti források feltárása és elemzése.